Vasárnap elvitték a hatoslottó 1,7 milliárdos nyereményét. Az ötöslottón azonban tovább halmozódott a nyeremény, szombaton újra sok magyar izgulhat, vajon az ő számait húzzák-e ki a sorsoláson, a tét közel 3,8 milliárd forint.
A nyertes élete azonban sokszor nem úgy alakul, ahogy azt a nagy pillanatban maga elé képzeli. Arról, hogy hol csúsznak el a dolgok, illetve hogyan lehetne azokat az ideális mederben tartani, Bagi Renáta egészség- és klinikai pszichológussal beszélgettünk.
– Mi az ember első gondolata, amikor ekkora nyereményt hullik az ölébe?
– Az ilyen jelentőségű életeseményeknél az első reakció a hitetlenség. Hogy ez biztosan így van? Éppen ezért hajlamosak – vagyunk többször is ellenőrizni a számokat, megnézni, hogy valóban nyertünk-e.
– Amikor bebizonyosodtunk róla, hogy nyertünk, akkor általában mi a következő lépés?
– Ez már leginkább a nyertes személyiségétől függ. Van, aki azonnal megosztja a jó hírt a házastársával, a szüleivel vagy éppen a barátaival. De van olyan is, aki a sokk hatása miatt napokig nem tudja elmondani, még a házastársának sem. Gondoljuk bele, hogy van, aki a terhességéről nem beszél napokig, pedig az is jó hír és jóval hétköznapibb, mint a lottóötöst megnyerni.
Összességében azonban úgy gondolom, hogy az előbbi példa a gyakoribb, hiszen az emberek szeretik megosztani a jó híreket, amik velük történnek.
– Mi az első dolog, amit vásárolnak a nyereményből?
– Ez is leginkább a vérmérséklettől függ, ám általánosságban el lehet mondani, hogy a legtöbben az első körben a legsürgetőbb dolgokat fizetik ki. Ilyen lehet az adósság, a hitel, a kölcsön, az autó, a tető megjavítása, magyarán a sürgős, de régóta halogatott kiadásokat rendezik először.
A következő körben jellemzően a segítségnyújtásé a főszerep: ha van a családon belül valakinek egy hitele, azt kifizeti, esetleg kocsit vesz a régóta szerelőhöz járó rokonnak. Ezután jönnek azok a kiadások, amelyek örömet okoznak: például az utazás, új ház, nyaraló, autó vásárlása.
– Egy ekkora nyereménynél sokszor hallani, hogy gyorsan előkerülnek rég nem látott rokonok, barátok, akik mind részt akarnak az összegből. Ez mennyire jellemző?
– Igen, a nyertes sokszor találkozik ilyenkor „remek üzleti” ötlettel, amibe csak néhány milliót kell beletolni, hogy meglegyen az áttörés. Amennyiben pedig nincs tapasztalata, úgy nem nehéz elszórni akár sok tízmilliót sem.
– Ennyire nehéz nemet mondani?
– A jövedelmi háttere a nyertesnek nagyon sokat számít. Azok az emberek, akik saját erejükből gazdagodtak meg, vagy akár csak teremtettek maguknak egy egészséges egzisztenciát, már megtanulták kezelni az ilyen helyzeteket. Aki viszont soha, semmiből nem tudott adni, az gyakran hálás a lottógyőzelem miatt. A sorsnak, a Jóistennek vagy bármi másnak. Lényegében ez mindegy is, de mivel hálások, ezért nem akarnak hálátlannak tűnni, így adnak. Hozzáteszem, ez alapból nem probléma, ám a mértékre figyelni kell.
Bagi Renáta: a szegény ember sokszor azért marad szegény, mert akként gondolkodik
Itt előjön a pénzügyi kultúra kérdése, ami számos felmérés szerint a szocializációba ágyazódott. Magyarán a szegény ember azért marad szegény, mert akként gondolkodik. És ez akkor sem változik, ha sok pénzhez jut. A pénzügyileg jobban, felelősebben gondolkodókban az ilyen esetekben felmerülhet, hogy mibe fektessék a pénzüket. Akinek viszont soha nem volt pénze, abban ez gondolat sokszor meg se fogan.
Sok ember úgy van vele, hogy ha már 10 ezer forint bekerül a pénztárcájába, akkor nagy bulit csap. Ők egyszerűen hajlamosabbak szétosztogatni, segíteni ennek-annak, kevésbé gondolni a jövőre. Ez valamennyire érthető is, hiszen ha minden hónapban elsejétől harmincadikáig tart valakinek az élete, akkor sosem kell arra gondolnia, hogy mi lesz mondjuk ősszel. Nem lát addig, mindössze az egyik hónapról a másikra gondolkodik. Az ilyen nyertesre jellemző, hogy vesz hat házat, autót és sok olyan luxusárut – például ruhát -, amit később nem tud pénzé tenni. Ezért mondom, hogy a pénzügyi kultúrába a családunkon keresztül szocializálódunk, amit nem tud gyorsan megváltozni egy ekkora nyereménynél sem.
– De akkor hogyan lehet eldönteni, hogy kinek adjon a nyertes és kinek ne a nyereményéből?
– Az én tanácsom, hogy olyan ember tanácsát kell megfogadni, akinek életműve azt mutatja, hogy ért hozzá. Ez lehet egy sikeres vállalkozó vagy pénzügyi területen dolgozó rokon. Vagy akár csak egy olyan, láthatóan jól bánik a pénzzel, például félre tud rakni, el tud menni évente nyaralni. Akinek viszont mindig csak sikertelen világmegváltó ötletei vannak, attól nem biztos, hogy érdemes tanácsot elfogadni.
– Erre mennyire mehetnek rá a kapcsolatok, hiszen egy családtagnak mégiscsak nehéz azt mondani, hogy nyertem 3 milliárd forintot, de nem adok neked 50 milliót.
– Itt sok múlik azon, hogy milyen az ember viszonya a pénzzel, illetve nagyon fontos kérdés az is, hogy a nyertes környezetében található emberekből mennyire jön elő az irigység. Lehetnek kapcsolatok családon belül, illetve a baráti körben amik erősödhetnek is a nyeremény által. De valószínűleg ugyanennyi az, ami megszűnik.
– Mennyire jellemző, hogy valaki egyből felmond munkahelyén?
– Sokan meglepődnének, ha tudnák, hogy hányan járnak be dolgozni ekkora nyeremény után is. Folytatják, nem is tudják elképzelni, hogy másképp legyen. Nekik az a fontos, hogy a napi rutin, a megszokott életritmus megmaradjon. Sok felmérés szerint a munkahellyel való elégedettségben csak a harmadik szempont a pénz. Ezért sem elég sokszor a fizetés emelése, ha meg akar tartani egy cég egy dolgozót. Amennyiben értelmesnek tartja a munkáját és szereti is csinálni, akkor az sokkal többet ad neki, mint az anyagi kompenzáció. És erre igénye van, sokkal inkább, mint otthon ülni és tévét nézni.
Aki pedig nem szerette a munkáját, az jellemzően alig várja, hogy felmondjon. Ekkor már ugyanis megvan az anyagi biztonság, így akár van ideje rátalálni arra is, amit szívesen csinál. Legyen szó akár olyan tevékenységről, amely nem kifizetődő. Például verseket ír, amiket sosem tud kiadni, maximum a saját költségén.
– Így végül is akkor boldogabbak lesznek?
– Egy ekkora nyeremény sem biztos, hogy boldogabbá is teszi az ember. Sokan például annyira nem tudnak bánni a pénzzel, hogy pár év alatt elverik az egész összeget, akármennyit nyertek. A korábbi szegénységbe visszacsöppenni pedig embert próbáló feladat.
Az Egyesült Államokban volt egy felmérés, amely bizonyos időközönként megkérdezték a lottónyerteseket többek között arról, hogyan érzik magukat. Egyértelműen kiderült, hogy a legtöbben nem lettek boldogabbak. Ennek oka egyszerű: eddig sem a pénzhiány miatt voltak boldogtalanok, ám amikor valakinek kevés pénze van, hajlamos azt hinni, hogy ez a problémáinak a fő forrása. Mert ez a legnyilvánvalóbb probléma, amivel nap mint nap találkozik, az egyéb gondjait pedig besöpörte az anyagi gondok alá. A hirtelen jött vagyonnal azonban sokszor kiderül, hogy a pénztelenség eddig csak eltakarta a magánéletbeli, illetve a családi konfliktusokat, azaz például a házasság akkor sem működik, ha nem kell csekkeken vitatkozni.
– És mire figyeljen az, aki boldog lottónyertes akar lenni?
– Először is próbáljon higgadt maradni – természetesen miután megünnepelte a jó hírt. Jó döntés ilyenkor, ha nem kürtöli világgá, hogy nyert, hanem első körben csak azokkal osztja meg, akik közel állnak hozzá és bízik bennük. Készítsen tervet, költségvetést, szedje listába a kiadásokat, amiket szeretne rendezni és írjon bakancslistát azokról a dolgokról is, amiket ezenfelül szeretne megvalósítani. A listák segítenek rendszerezni a gondolatainkat és kézzelfoghatóvá teszik azokat. Én hiszek abban, hogy amikor kapunk valamit, akkor abból vissza is kell adni, így érdemes eldönteni, milyen módon teszi ezt meg – rokonok megsegítése, jótékonykodás, más jó cselekedet. Kérjen és fogadjon el tanácsokat szakemberektől. És végül: próbálja meg élvezni az előnyöket és gondolkodjon hosszútávon minden esetben!
napi
