Bárkivel előfordulhat, hogy elüt egy kóbor vagy vadon élő állatot. Sokan nem tudják, hogy ilyen esetben mit tegyenek, kit értesítsenek a történtekről. Sokakban felmerül kérdésnek az is, hogy vadgázolás esetén félrehúzzuk-e a tetemet az útról, vagy inkább hagyjuk ott, ahol van. Ha nem akarunk borsos bírságot kapni a nyakunkba, akkor a következő tanácsokat mindenképp érdemes megfogadni!

A legtöbb vadgázolás tavasszal és nyáron történik, amikor rengeteg állat hagyja el a megszokott környezetét párzási ösztöne miatt, de sajnos ősszel, télen is akadnak szép számmal ilyen balesetek. Sajnos rengeteg olyan esetről hallani, hogy autóvezetők, akár figyelmetlenségből, akár önhibán kívül elgázolják az útra kiugró vadállatot, aminek következtében károsodik a gépjármű, sőt, akár testi sérülést is szenvedhetnek a benne utazók, az állatok pedig rendszerint nem is élik túl a találkozást.

Az apróbb vadak – mint a fácán és a nyúl – nem okoznak nagy kárt az autókban, habár ha a nyúl felugrik, össze tudja törni a díszrácsot, a fácán pedig betörheti az ablakot, de ezek nem jellemzőek. Főleg erdős részeken, a nagyvadas területeken találkozhatunk gyakrabban szarvassal és vaddisznóval. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatsorából az is kiderül, hogy leggyakrabban őzeket ütnek el az autósok, de sok mezei nyúl és fácán is áldozatául esik az ilyen baleseteknek, többezres nagyságrendben.

Idén nyilvántartásunk szerint 24 db vadelütéses kárigény érkezett a kezelésünkben lévő gyorsforgalmi úthálózatra vonatkozóan, melyek zömében őz elütések voltak

– mondta Pécsi Norbert Sándor, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kommunikációs osztályvezetője. Hozzátette, útellenőri szolgálatuk meghatározott terv és gyakoriság alapján járja be a kezelésükbe tartozó 32 ezer kilométeres közúthálózatot, amennyiben állati tetemmel találkoznak, jelzik azt az illetékesek felé.

Általánosságban elmondható, hogy a közutakon elütött vadállatok elszállításával kapcsolatban a területileg illetékes vadásztársaságok jogosultak eljárni, az egyéb állati tetemek elszállításáról és helyének fertőtlenítéséről az engedéllyel rendelkező, szerződött szakvállalkozók a bejelentés után meghatározott időn belül gondoskodnak. Településen belüli elütött állatok tetemének elszállításában az önkormányzat az illetékes

– tette hozzá a szakember.

Mindenki ezt olvassa most!

Mint mondta, a közlekedők, ha állati tetemmel találkoznak, a területileg illetékes megyei diszpécserszolgálatnál tehetnek bejelentést. A közlekedők az országos közutakat érintő a káreseteket legegyszerűbben elektronikusan, honlapjukon az E-Ügyfélszolgálatunkon keresztül tudják beküldeni.

Ugyanitt bővebb információt is találnak a bejelentés módjáról. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy vadgázolásnál általánosságban a területileg illetékes vadásztársaságok az illetékesek, így a legtöbb esetben a kárigények rendezését ezen szervezetekkel lehet ügyintézni. A kárigények mértéke számos tényezőtől függ, így a néhány ezer forintos kárértéktől a több százezer forintos esetek is előfordulhatnak

– emelte ki Pécsi Norbert Sándor.

Mit tegyünk, ha elgázoltunk egy állatot?

  1. Amennyiben személyi sérülés történt a baleset során, elsődleges kötelessége minden autósnak a segítségnyújtás, illetve ha szükséges, ki kell hívnunk a mentőket.
  2. Hívjuk ki a rendőrséget, mivel egy állat elütése is közúti balesetnek minősül.
  3. A baleset után mindenképp érdemes dokumentálni a fontos részleteket: Fotózzuk le a helyszínt, az elütött vadat és autónkon keletkezett károkat. Jegyezzük fel a pontos helyszínt.

Miután kiért a rendőrség, a balesetről jegyzőkönyvet készítenek, melynek során megvizsgálják a sofőr felelősségét is. Ezután a rendőrség értesíti a területileg illetékes vadászatra jogosult szervezetet, vadásztársaságot, vagy önkormányzatot, az illetékes pedig elszállítja az állattetemet.

Mi az, amit semmiképp se tegyünk?

Az elütött állatot semmiképp se vigyük haza, mert az lopásnak minősül:

ennyire büntethetnek meg minket, ha autónkban találnak rá a tetemre. Ne hagyjuk el a helyszínt, ugyanis – mint fentebb említettük – ilyen esetben rendőrt kell hívni, mivel a vadbaleset is közúti balesetnek minősül.

Ki fizeti meg az autónkon esett kárt?

Azokon az útszakaszokon, ahol a vadállatok balesetet okozhatnak, gyakran láthatunk vadveszélyre figyelmeztető táblákat. Amennyiben egy vadásztársasághoz tartozó területen ütünk el egy vadállatot, figyelembe kell vennünk, hogy volt-e kihelyezve az úton vadveszélyre figyelmeztető tábla, vagy sem.

Ha nem volt vadveszélyre figyelmeztető tábla kitéve az útszakaszon, akkor gépkocsink kárát az illetékes vadásztársaságnak kell megtérítenie. Abban az esetben, ha a társaság nem vállalja a felelősségét, nincs más lehetőség, mint polgári peres úton érvényesíteni a kárigényünket, ehhez szükséges a rendőrségi jegyzőkönyv, valamint a különböző dokumentációk. Kárigényünket a kitöltött bejelentő lappal érvényesíthetjük: vigyük el a biztosítónkhoz, illetve a vadásztársaság / szervezet biztosítója is fel fogja venni a kapcsolatot velünk.

Amennyiben a tábla ki volt helyezve, a társaságot nem terheli felelősség, azaz nem kötelességük kifizetni kárunkat, sőt, ha a vad elpusztul, akkor annak értékét is meg kell térítenünk a vadásztársaság felé. Ha az autó tulajdonosának van megfelelő kötelező felelősségbiztosítása, akkor a károkat annak terhére is rendezheti.

Mindenki ezt olvassa most!

A biztosító csak olyan balesetek után fizet a kötelező felelősségbiztosítás terhére, melyet közúti forgalomban részt vevő jármű okozott. Ez a biztosítási forma tehát nem használható vadgázolás esetén, hiszen nem egy másik – biztosítással rendelkező – autó okozta a balesetet. Ez abban az esetben is igaz, ha a valaki megsérül, esetleg kórházban kell maradnia, és ebből kifolyólag nem tud dolgozni, vagy más, ezzel összefüggő kára keletkezik. Ezért fontos, hogy a sofőrnek legyen (magánemberként, nem autóvezetőként kötött) balesetbiztosítása, vagy az autóra kötött casco biztosítása, melynek van ilyen kiegészítője.

Abban az esetben, ha személyi sérülés történt, a rendőrség megvizsgálja a baleset körülményeit és a baleset kimenetelétől függően szabálysértési vagy büntetőeljárást folytathat le. Ilyen esetben balesetbiztosításunkat vehetjük igénybe.

Mit tegyünk, ha állati tetemet találunk az úton?

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. Kommunikációs Osztálya azt javasolja, hogy ha valaki az úton tetemet talál, közvetlenül ne érintse meg, és semmiképpen se szállítsa el. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény értelmében az elhullott állat tetemének elszállítása, ártalmatlanítása közúton a közút kezelőjének kötelessége. Ez független attól, hogy az út belterületen, vagy külterületen halad át, azonban az önkormányzat által kezelt úton az illetékes önkormányzat feladata az állati tetemek elszállítása.

Az elütött állat tetemének helyét a területileg illetékes megyei diszpécserszolgálatnál lehet bejelenteni. A helyszínt minél pontosabban szükséges beazonosítani, ha lehetséges útszám és km szelvény megadásával. Miután megtettük a bejelentést, a diszpécserszolgálat intézkedik a továbbiakban.

Miért fontos a tetemek bejelentése?

Törvény írja elő, hogy az utcákon, utakon hagyott állatok tetemét az illetékeseknek mindenképp el kell szállítaniuk, a helyszínt pedig fertőtleníteniük kell, ugyanis a holttestek egészségügyi szempontból is veszélyesek lehetnek. Az állattetemeket az állategészségügy 1. osztályba sorolt állati melléktermékként tatja számon, a környezetvédelem pedig a veszélyes hulladékokhoz sorolja őket, mivel az elhullott állati testek fertőzéseket terjeszthetnek, melyek emberre és állatra egyaránt veszélyt jelentenek.

Mindenki ezt olvassa most!

Az úton hagyott tetem nem csak akkor jelent veszélyt, ha hozzányúlunk: a holttest a bomlást követően, a talajvízre káros hatást gyakorolhat, mivel ha a tetem fertőzött, sokféle kórokozó is felszabadulhat. Ha nem szállítják el időben a dögöt, akkor biogáz is keletkezhet, melynek nagy része káros a környezetre.

Címlapkép: Getty Images

hellovidek

Hirmaagzin.eu

ElőzőŐrület, mi folyik a Balatonnál: mit tud az a strand, ahová 5000 a belépő?
KövetkezőEzt a legtöbb hobbikertész elrontja: a kertjeink állatairól ezt mindenképp tudnod kell..
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: [email protected]. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza