A szándék már megvan, a típus azonban még kérdéses – 2021 körül lehet eredménye a közép-hatótávolságú védelmi rendszerek beszerzéséről szóló tárgyalásoknak
– közölte Benkő Tibor honvédelmi miniszter. A speciális járművekre telepített, akár egy atomtámadás ellen is védelmet nyújtó rakétákról a laikusoknak többnyire a két nagyhatalom, az Egyesült Államok vagy Oroszország jut eszébe, de Izrael, Norvégia, Finnország, Franciaország, Németország és Olaszország is jelentős exportőrnek számít.
A most megvásárolni kívánt rendszer a világ legkorszerűbb eszközeit tartalmazza majd – hangsúlyozta Kis-Benedek József, a Magyar Hadtudományi Társaság szakértője, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Az egész fejlesztés a Zrínyi 2026-os terv része, az előkészítése pedig régóta folyik. A rakéták megvásárlása, az emberek kiképzése és a rendszer felállítása Kis-Benedek szerint
két-három évet biztosan igénybe vesz.
Egyelőre nem született döntés, hogy pontosan kitől és milyen rendszereket vásárol meg a Honvédelmi Minisztérium, jelenleg az elérhető információk kiértékelése zajlik – fogalmazott, majd kiemelte, hogy a honvédség nemcsak konkrét fegyvereket és eszközöket, hanem egy egész rendszereket kíván beszerezni.
A közepes hatótávolságú rendszerek pilótával rendelkező és pilóta nélküli repülőgépek ellen is védelmet nyújtanak (Fotó: MTI/EPA/Dzsagadis Nv)
Megjegyezte: a közepes hatótávolságú fegyverek 25 km magasságig használhatók repülő járművek ellen, Kis-Benedek ilyen objektumként a hagyományos és a pilóta nélküli repülők mellett a drónokat is megnevezte, amelyek ellen véleménye szerint a jövőben egyre gyakrabban kell majd rakétákat bevetni ellenséges szándék esetén.
A szakértő fontosnak tartja, hogy a rendszerek csak összekapcsolva működnek hatékonyan, és igény esetén akár hadászati szintre is továbbfejleszthetők. Ellenséges támadó rakéták ellen ugyanakkor a most vásárolni kívánt rendszer nem alkalmas. Idővel fejleszthető ebbe az irányba, de a rakétatámadás egyelőre nem is reális fenyegetés – közölte.
A jelenleg használt rendszer ugyan alkalmas a légvédelemre, de nem illeszkedik a NATO által használt technológiákhoz és az is probléma, hogy rendkívül elavult – mondta.
Amerikai rakéták és norvég eszközök lehetnek a befutók
A honvédség AMRAAM típusú rakétákat vásárolna az Egyesült Államoktól, amely járművekre, akár repülőgépekre is szerelhetők, de
Magyarország úgynevezett föld-levegő rakétákat venne,
amelyeket fontosabb védendő objektumok, például a paksi atomerőmű mellé telepíve azok közepes magasságú védelmét biztosítanák. Ez az elképzelés beleillik a NATO-n belül működő egységes védelmi rendszerbe – magyarázta.
A rendszer többi eleme jó eséllyel a NASAMS lesz, és Norvégiából érkezik. Ez egy több országban is kipróbált, korszerűsített föld-levegő védelmi rendszer – tette hozzá.
A rakéták csak a rendszer részei, még számos eszköz kapcsolódik hozzájuk (Fotó: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium)
A lényeg, hogy legyen meg a „szeme”, azaz a lokátor, az indítóállvány és a rakéta is, hiszen így teljes a rendszer – emelte ki, majd hozzátette: több eladó kínál hasonló típusú rakétákat és más eszközöket a piacon, a minisztériumnak kell eldönteni, hogy kitől vásárol.
Az izraeli védelmi rendszerről, amely a hétvégén a Hamász rakétái ellen vizsgázhatott, a szakértő azt mondta: rövid hatótávolságú rendszerről van szó, amely 8–10 kilométeres magasságig védi ki a rakétákat, ami nehéz művelet, hiszen ilyen kis magasságon belül észlelni kell a közeledő rakétákat, és el is kell fogni őket.
A NATO-tagállamok rendszereinek illeszkedniük kell egymáshoz
Kis-Benedek szerint alapvető fontosságú, hogy a vásárolni kívánt rendszer kompatibilis legyen a többi rendszerrel. A lokátornak megfelelő frekvencián kell dolgozni, az irányító rendszereket pedig össze kell tudni kapcsolni. Például egy Budapest köré telepített rendszer legyen kapcsolatban egy másik NATO-országban meglévő hasonló rendszerrel.
Ha nem működnek együtt a rendszerek a katonai szövetségen belül, akkor az egész nem ér semmit – hívta fel a figyelmet.
A rendszerek költségeire és életpályájára vonatkozó kérdésre a szakértő azt mondta: úgynevezett
modulrendszereket alakítanak ki,
amelynek lényege, hogy bizonyos alkatrészeket, elemeket bármikor le lehet cserélni. Például ha az AMRAAM rendszer tíz év múlva elavul, akkor egyszerűen egy másik rendszerrel lehet majd helyettesíteni, és ugyanez a helyzet egy korszerűbb irányítórendszer megjelenésekor is – fogalmazott.
Egy rakéta nagyjából egymillió dollárba kerül, de nagyobb csomagokat vásárolva kevesebb lesz az egy darabra jutó költség. Mivel az eszközcsomagokhoz is járhat kedvezmény, így megéri minél több elemet egy cégtől vásárolni.
A szakértő a kétszázalékos NATO-irányszámról azt mondta: nem egyértelmű, hogy mi számít bele ebbe a mennyiségbe, és a NATO-n belül is komoly viták vannak a kérdésben. Magyarország például ahogy csak teheti, részt vesz különböző missziókban, ami nem egyértelmű, hogy beletartozik-e a kétszázalékos értékbe.
A címlapfotó illusztráció.
