A kisbériek nagyon büszkék (joggal), hogy a 150 éve született verhetetlen csodaló Kisbérről származott. Kincsem életéről és eredményeiről most kiállítás is nyílt.
Méltán büszke a város a verhetetlen csodakancára, Kincsemre, akinek érdemeiről még egy film is született. A közelmúltban pedig egy márványtáblát avattak a korábbi törzsmén istálló, jelenlegi járási kormányhivatal épületének falán.
Fotó: Zetovics Márió
Kincsem bejárja az országot
Most egy kiállítással tisztelegtek Kisbéren a híres csodaló emlékének, amit három héten keresztül láthatnak az érdeklődők a művelődési házban. A tervek szerint a tárlatot az ország több pontjára is elviszik. Az ünnepélyes megnyitón többek között beszédet mondott Czunyiné Dr. Bertalan Judit országgyűlési képviselő, Estók János a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója, Sinkovicz Zoltán, a település polgármestere, illetve Brenyó József, író, aki többek között a Kincsemről szóló könyvet is írta. A beszédek végén dr. Nagy László, muzeológus tartott kurátori tárlatvezetést és mesélt Kincsem életéről, illetve eredményeiről a vendégeknek.
Galéria
Ennyi, amit mindenképpen tudni illik Kincsemről!
Kincsem (Kisbér, 1874. március 17. – Kisbér, 1887. március 17.) többszörös díjnyertes, Magyarországon tenyésztett, angol telivér szülőktől származó versenyló, a magyar lósport és lótenyésztés büszkesége. Magyarországon „a legyőzhetetlen csodakanca” névvel, Európa többi részén pedig a „Hungarian miracle” és a „Hungarian wonder” „Wunderstute” (vagyis magyar csoda) titulusokkal illették.
Blaskovich Ernő Waternymph nevű, angol telivér fajtájú kancát Kisbéren fedeztették, ahol az apamén az 1872-ben 5500 fontért Angliában megvásárolt[7] Cambuscan volt. Kincsem a kisbéri ménesben jött a világra. A sportsikerei révén később világhírűvé vált magyar versenyló Magyarországon kívül Európa több országában,
Ausztriában, Angliában, Franciaországban, Csehországban és Németországban, 13 versenypályán, 54 alkalommal állt rajthoz és 54 győzelmet aratott. Győzelmeinek értékét emeli, hogy kancaként (nőstényként) verte meg a méneket, ami a lóversenyeken kivételesnek számít. Krúdy Gyula 1926-ban így foglalta össze kivételességét a Taral, a csodalovas és a 100 éves lóverseny című írásában:
| „ | „Kincsem volt az, aki fellelkesítette a magyar urakat, hogy a csodakancához hasonló paripákat tenyésszenek, amelyekkel majd öregbítsék a magyar lónevelés hírnevét, végig az egész világon. A Majthényi Izidorok, a Baltazziak, Zichy Béla grófok, Dréher Antalok, Springer Gusztávok, Teleki László grófok, Apponyi Antalok, Geist Gáspárok, Luczenbacher Miklósok, a Rothschildok, a Sigrayak, Wenckheimek, Esterházyak, Harkányiak, Rohonczyak, Szemerék voltaképpen azért neveltek csikókat az utolsó ötven esztendőben, hogy utolérjék ama legendás Blaskovich Ernőt. ”. | ” |
| – Krúdy Gyula | ||
Hatéves korára azonban lábainak ízületei megkoptak, ezért abbahagyva a versenyzést tenyészkancaként bizonyított tovább a kisbéri ménesben. Kiváló telivér vérvonalát tovább vitte és öt csikót ellett a legjobb magyar tenyészménektől. A tiszta vérvonalba tartozó angol telivérek utódai közül több ló is szép eredményt ért el a világ versenypályáin és a családfája, főként német tenyészetekben, a mai napig is tovább él. Kincsem versenyeiről – a futamok részletes adatait is közölve – a korabeli újságok rendszeresen tudósítottak.
A világhírűvé vált versenyló nevét a budapesti Kincsem Park, és a 2007. június 8-án Sárneczky Krisztián csillagász által felfedezett, 161975 Kincsem nevű aszteroida is őrzi. Több szobrot és festményt is készítettek róla, életnagyságú bronzszobra a Kincsem Parkban, a galopp-pálya bejáratánál található. Csontváza ma is megtekinthető a budapesti Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. Herendi Gábor filmrendező 2017-ben mutatta be Kincsem című romantikus kalandfilmjét, mely a csodakancát és a kiegyezés korát bemutató, valóságos eseményeket is tartalmazó filmfeldolgozása a ló és tulajdonosa életének.
