Világszerte legalább ötmilliárd régi készülék van forgalomban, és már csaknem 2 milliárdnyian váltottak okostelefonra. Bár az uniós törvények értelmében 80 százalékukat kötelező újrahasznosítani, Magyarországon tavaly csupán 14 tonna telefont sikerült begyűjteni, pedig legkevesebb 400 tonna régi készülék lapul otthon, és ez a mennyiség kétévente újratermelődik.
Az elavult készülékektől a magyarok többsége nehezen válik meg. Pedig a mobiloknak nemcsak az akkumulátoruk, hanem a többi alkatrészük is tele van az egészségre és a környezetre veszélyes kémiai anyagokkal.
Tihanyi Ervin, az Intermetal Recycling szakembere az M1 – Kék bolygó című műsorában kifejtette, a mobiltelefonok talán az egyik legkönnyebben újrafeldolgozható elektronikai hulladékhoz tartoznak, de a legnehezebben gyűjthetőek, mert az emberek valamiért ragaszkodnak hozzájuk.
A mobilok legfőbb értékét a nyomtatott áramkör adja. A régebbi telefonokban állítólag a fél periódusos rendszer megtalálható, annyi nemes- és ritka fémet tartalmaznak. A mobiltelefont többfelé bontják, műanyagot és fémet is külön, a nemesfémeket ezután németországi és belgiumi kohászatokban nyerik ki belőle.
Bár a technológia fejlődésével egyre kisebb mennyiségben használják az értékes anyagokat a telefonokban, viszont a készülékek száma folyamatosan nő, jó megoldás lenne, ha biológiai úton lebomlanának. Ezért figyel a fél világ a polimerkutatókra. A Budapesti Műszaki Egyetemen is lebomló műanyagokkal kísérleteznek. A kukorica keményítőtartalmát például vegyipari eljárással szőlőcukorra bontják.
De a politejsav, vagy röviden PLA széleskörű alkalmazásával még van némi gond, hőállósága nem igazán jó, a frissen forralt vizet sem bírja, ráadásul Tábi Tamás, a Polimertechnikai tanszék adjunktusa szerint nem annyira deformálható, mint a hagyományos műanyagok. Tehát, ha például egy mobiltelefon-hátlapot gyártanak belőle, és leejtik, nagyobb eséllyel törik el, mint a jelenleg alkalmazott polimerek.
Ezért a kutatók azon dolgoznak, hogy a bioműanyag törés, ütésálló és jól formálható legyen. A szakember szerint a műanyag részeket mindenképp tudják majd vele helyettesíteni, a komolyabb részek, úgymint LCD-kijelzők kiváltása már nagyságrendekkel nehezebb feladat, ami a fizikusokra hárul. A kémiai folyamatban részt vevő alkatrészek ugyanis speciálisabbak.
Forrás: napidoktor
