Home Életmód Otthon, lakberendezés, kert A leander veszedelmes ellensége..

A leander veszedelmes ellensége..

edenkert

Napjainkban újból reneszánszát éli népszerű dísznövényünk, a leander. Az utóbbi években azonban egyre nagyobb gondot jelent és súlyos esztétikai kárt okoz a leanderrák betegség, amit a Pseudomonas savastanoi pv. nerii növénypatogén baktérium okoz.

Még több otthon, kert, lakberendezés, itt!

Sokáig nem volt tisztázott, hogy mi okozza a leanderrák betegséget, mert számos Pseudomonas savas­tanoi patotípust különítettek el, melyek közül egyes fajok széles gazdanövénykörrel rendelkeznek.

Legelőször csak olajfán (Olea europaea) figyeltek meg nagyméretű rákos elváltozásokat, amit a Pseudo­monas savastanoi pv. savas­tanoi okoz. Később kőrisen (Fraxinus excelsior) és leanderen (Nerium oleander) is hasonló elváltozásokat tapasztaltak. A kőrisen megjelenő Pseudomonas savastanoi pv. fraxini szemölcsös, nek­rotikus kéregduzzanatot eredményez.

Pseudomonas savastanoi pv. nerii tünetei leanderen

Még több otthon, kert, lakberendezés, itt!

A leanderen a Pseudomonas savastanoi pv. nerii szintén tumorokat okoz, és az olajfát is képes megfertőzni.

Mára az Oleaceae család több tagján megjelentek sejtburjánzást, tumort előidéző Pseudomanas savastanoi pato­típusok: fagyalon (Ligustrum japo­ni­cum), közönséges jázminon (Jasmi­nium offi­cinale), olajfagyalon (Phillyrea spp.) közönséges mirtuszon (Myrtus com­mu­nis), spanyol jeneszteren (Retama sphae­rocarpa), örökzöld bengén (Rham­nus alaternus), kerti aranyfán (Forsythia intermedia), gránátalmán (Punica gra­na­tum) és dipladenián (Mandevilla san­deri) is.

Tünetek: csomók, göbök

A fertőzés következtében főleg a fiatal szárakon, ágakon és hajtáscsúcson tapasztalhatunk tüneteket, azonban a virágzat és a magtokok is károsodhatnak, és el is halhatnak. A leggyakoribb kísérő tünetek a neoplasztikus szövetek (csomók, göbök), melyek bármely fertőzött növényi részen kialakulhatnak. Ezek kezdetben apró, halványzöld színű elváltozások, melyek fokozatosan nagyméretű, barnás-fekete folttá alakulnak át.

A fertőzés előrehaladtával a csomók megrepednek és elhalnak.

Súlyos esetben ágelhalás is bekövetkezhet. A virágzat fertőzésekor a virágok helyén fekete, kemény, gömb alakú elváltozások tapasztalhatók. A leveleken is megjelennek a rákos elváltozások; az első tünetek a levélér körül alakulnak ki, majd fokozatosan kiterjednek a levéllemezre is. Gyakran sárga udvart is megfigyelhetünk az elváltozás körül.

 

Kedvező körülmények

Többnyire az enyhe hőmérséklet és a páradús, csapadékos időjárás esetében tapasztalhatjuk a tüneteket, mely főként ősszel és tavasszal jellemző. A fő fertőzési források a tumorok, melyek repedésein keresztül a baktérium átvihető esővel és légmozgással, víz segítségével. Kismértékben a beporzó rovarok is terjeszthetik, de vegetatív szaporítással, a helytelen termesztéstechnológiával és ápolással terjed leggyakrabban a kórokozó.

A fertőzés után az első tünetek megjelenéséhez időre van szükség (lappangási idő), amíg a kórokozó szétterjed és felszaporodik.

A lappangási időszak néhány hetes vagy akár több hónapos is lehet, ez pedig komoly kockázatot jelent a szaporítóanyag-nevelésben, mivel egyetlen tünetmentes egyed komoly fertőzést idézhet elő az egész állományban.

Megelőzésre törekedjünk

A kórokozó elleni védekezés nehéz, hiszen a fertőzés csak akkor állapítható meg, ha a tünetek már kialakultak, és szabad szemmel érzékelhetők. Számos tanulmány alátámasztja a rézvegyületek (pl.: réz-hidroxid, réz-oxiklorid) hatékonyságát a Pseudomonas-fajokkal szem­­ben. Ezek azonban nem mindig hatásosak, mivel úgy kell időzíteni a kezeléseket, hogy az évjelentős részében védelmet nyújtsanak a baktérium ellen, elkerülve a réz fitotoxikus hatását.

Jelenleg csak réztartalmú növényvédő szerek engedélyezettek a dísznövények baktériumos betegségei ellen (táblázat).

A különböző készítmények Pseu­domonas. savastanoi pv. nerii elleni hatékonyságáról, a leghatékonyabb védekezési módról nem sok információ áll rendelkezésünkre, ezért a megelőzésre, az egészéges szaporítóanyag vásárlására kell helyeznünk a hangsúlyt. A megelőzés fontos része a metszőolló fertőtlenítése. Emellett a helyes öntözési mód alkalmazása is szükségszerű: a levélzetet ne érje a víz, egyedenkén öntözzük a növényeket, kerülve az árasztást vagy felszívatást.

Pseudomonas savastanoi pv. nerii okozta virágzattorzulás és levéltünetek

Hazai vizsgálatok

A betegséget először Szatmári Szabolcs és munkatársai (1998) írták le hazánkban. Később Besenyei Eszter és Hevesi Mária (2003) részletesebben foglalkozott a baktériummal és az egyes pato­típusaival. Először azonosították kerti aranyfáról a Pseu­do­monas savastanoi egy új alfaját, mely leanderen is pato­génnek bizonyult. A kórokozókat Hevesi Mária (2004) a hazai daganatképző baktériumokhoz sorolja. Ezen vizsgálatok alatt 2001-ben a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal munkatársai is izolálták a baktériumot hazánkban (Halmágyi Tibor 2008).

2018–2020 között vizsgálatokat végeztünk a leanderrák kórokozójával kapcsolatban, melyeket jelenleg is folytatunk.

Az ország számos pontjáról származó, tipikus tüneteket mutató növényi részeket gyűjtöttünk és vizsgáltunk meg a MATE, Budai Campus, Növényvédelmi Intézet Növénykórtani laboratóriumában (korábban SZIE) laboratóriumában. Ezekből izoláltuk, majd klasszikus (tenyész­bélyeg King-B táptalajon, Gram-tulajdonság, hiper­szenzitív reakció, patogenitási teszt) és molekuláris (16S rRNS) bakteriológiai módszerekkel azonosítottuk a kórokozót. Az izolá­tumok apró, fehér színű, zöldes fluoreszkáló pigmentet termelő tenyész­bélyeget mutattak King-B táptalajon. Gram-negatív tulajdonságúak, dohánynövény levelein gyors szöveti nekrózist okoztak. A mesterséges fertőzés során, a leandercsemetéken az első tünetek 4-5 hét után jelentkeztek, majd kialakultak a betegség jellegzetes tünetei. A 16S rRNs gén molekuláris vizsgálata során ~1300 bázispár hosszúságú termék szekvenciáját határoztuk meg. Izolá­tu­maink a vizsgált szakaszon a legközelebbi rokonságot a P. savastanoi pv. nerii izolátumokkal mutatták, azonban nagyon közeli azonosságot mutattak más P. savastanoi patotí­pu­sokkal is: P. savas­tanoi pv. savastanoi, és P. savastanoi pv. fraxini.

Kései tünetek hajtáson és ágon

Még több otthon, kert, lakberendezés, itt!

A leanderrák kórokozója, a Pseudo­monas savastanoi pv. nerii egyre komolyabb gond a dísznövénytermesztésben és felhasználásban.

A növények esztétikai értékének csökkentése mellett akár ág- vagy teljes növénypusztulást is okozhat. Elengedhetetlen a kórokozó jelenlétének korai felismerése, illetve az egészséges szaporítóanyag használata. Munkánkat folytatjuk, 2020 ősszel újabb mintákat gyűjtöttünk, a kórokozót azonosítottuk, tervezzük más molekuláris módszerekkel is alátámasztani a baktériumfaj jelenlétét, illetve a leanderfajták fogékonyságának/érzékenységének vizsgálatát, valamint baktericid hatású készítmények vizsgálatát a kórokozóval szemben a hatékony védekezési lehetőség kidolgozása miatt.

Származás, jellemzők

Már az ókori Görögországban is közkedvelt növény volt a leander, hazánkban a 15. században terjedt el a nemesi családok körében, majd a 19. századra mindenki számára elérhetővé vált. Ma a városi tereken, parkokban, éttermek teraszain díszlik, és egyetlen mediterrán hangulatú kertből sem hiányozhat. A leander (Nerium oleander) vagy babérrózsa a tárnicsvirágúak rendjébe és a me­téng­félék családjába tartozik. A Neri­um nemzetségben ez az egyetlen faj. A görög eredetű Nerium elnevezés a legendák szerint Nereus görög istenre és lányaira utal. Az oleander fajtanév az olea szóból származik, mely az olajfa és a leander közötti hasonlóságokból eredeztethető.

A leander kis cserje vagy fa formájú, 1-6 méter magas dísznövény. Törzse többnyire halványszürke, de gyakran antociános elszíneződés látható rajta. Lándzsás, rövid, elkeskenyedő nyelű levelei általában hármas levélkörben helyezkednek el. A virágok kizárólag az ág végén bogernyőben nyílnak. A buga alakja, mérete és a rajta lévő virágok száma fajtánként változik. A bugán fejlődő toktermésben repítő­szőrös magok találhatók.

Kutatásunk az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-20-I-5-SZIE-7 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.

Fodor AttilaVégh AnitaPalkovics László

Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem,
Budai Campus, Növényvédelmi Intézet

magyarmezogazdasag

Exit mobile version
Megszakítás