Amikor idén márciusban Törökországot is elérte a koronavírus-járvány, az ország életét már három éve kétszámjegyű infláció és folyamatosan gyengülő líra nehezítette.
A gazdasági problémáknak már akkor is számos kézzelfogható jele volt, a koronavírus pedig tovább súlyosbította a helyzetet (a regisztrált halálesetek alapján negyedakkora a járvány, mint a leginkább fertőzött országoké).
A megbízhatónak tartott MetroPoll közvélemény-kutató felmérése szerint a lakosság 25 százaléka az alapvető szükségleteit sem tudja kielégíteni. „Számos barátomnak be kell zárnia az üzletét (…) A társadalom a robbanás szélén áll” – mondta a New York Times helyszíni riportjában egy dohányárus.
A gazdasági nehézségek rég nem látott politikai fordulatot vetítenek előre. A 19 éve hatalmon lévő autoriter vezető, Recep Tayyip Erdogan népszerűségi mutatói még sosem voltak olyan alacsonyan, mint most. A MetroPoll szerint Erdogan népszerűsége mindössze 30 százalékon áll, miközben márciusban még 50 százaléknál magasabb volt ez a mutató (és a megelőző hónapokban is meghaladta a 40 százalékot). A következő parlamenti és elnökválasztás 2023-ban lesz.
A közvélemény-kutató szerint a lakosság 63 százaléka (és Erdogan támogatóinak a többsége) gondolja úgy, hogy Törökország rossz irányba tart. Az isztambuli utcákon is hasonló elégedetlenséget tapasztal egy mélyszegénység ellen küzdő civil szervezet, amely utcai árusokat támogat. A 2500 családdal kapcsolatban álló szervezet 52 éves vezetője azt mondta, hogy soha nem látott ilyen mértékű nélkülözést.
Erdogan több váratlan fordulattal is próbálja növelni a népszerűségét. Sokakat meglepett, hogy Erdogan hallgatólagos támogatásával novemberben távozott gazdasági csúcsminiszteri pozíciójából az elnök veje. Erdogan emellett politikai és gazdasági reformokat ígért, illetve kilátásba helyzete politikai foglyok kiszabadulását (Törökországban több ezer jogvédőt, akadémikust és újságírót tartanak fogva politikai okokból).
Ezzel az lehet Erdogan célja, hogy gesztust gyakoroljon az USA és EU felé, így tágítsa külpolitikai mozgásterét a gazdasági válság kezeléséhez. Az EU a törvénytelennek tartott földközi-tengeri fúrások miatt vezetett be gazdasági szankciókat, az USA pedig oroszországi fegyvervásárlások miatt. Ráadásul Erdogan helyzetét tovább rontja, hogy Trump vereségével fontos szövetségesét vesztette el, a Biden-adminisztráció várhatóan erélyesebben fog fellépni az emberi jogok megsértése miatt.
Támogató-és forráslinkek:
https://www.nytimes.com/2020/11/08/business/turkey-finance-minister-resigns.html
https://www.nytimes.com/interactive/2020/world/coronavirus-maps.html
https://www.cnbc.com/2020/12/14/us-sanctions-turkey-over-russian-s400.html
https://www.nytimes.com/2020/12/27/world/europe/turkey-erdogan-economy.
