A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM), valamint a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) hétfői budapesti sajtótájékoztatóján Hankó Balázs kiemelte: az előző év sikerei nyomán született meg az a döntés, hogy idén ismét kiírják a HU-rizont programot, amelyre idén újabb 8 milliárd forint keretösszeg jut.
A nyertes projektek 100 és 400 millió forint közötti értékben kaphatnak vissza nem térítendő támogatást – közölte a miniszter. Abban az esetben, ha sok jó projekt érkezik be, elképzelhető, hogy a meghirdetett keretösszeg emelkedni fog – fűzte hozzá. Hankó Balázs célként jelölte meg, hogy
2030-ra legyen magyar felsőoktatási intézmény a világ 100 legjobb egyeteme között és legyenek magyar egyetemek Európa 100 legjobb intézményei között.
A tárcavezető kijelentette: a HU-rizont programban a Stanford, a Cambridge-i és szingapúri egyetemek a Semmelweis Egyetemmel, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel, a Debreceni Egyetemmel, a Szegedi Tudományegyetemmel, valamint az Óbudai Egyetemmel működnek együtt.
Elmondta: az elmúlt évben a programnak köszönhetően 30 olyan projekt kapott támogatást, amelyben a magyar felsőoktatási intézmények a legkiválóbb észak-amerikai, európai és ázsiai egyetemekkel végeznek kiváló kutatásokat többek között az egészségügy, a robotika, az informatika és a környezeti fenntarthatóság területén.
A miniszter az idei HU-rizont pályázat újdonságának nevezte, hogy a külhoni területekről két felsőoktatási intézmény, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, valamint a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola is pályázhat a forrásokra.
„Az szeretnénk, ha a Sapientia Egyetem Erdélyben a román egyetemek között a legjobb tíz felsőoktatási intézmény közé kerülne,
a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola – a következő években immár egyetemmé válva – pedig az ukrajnai magányegyetemek között az elkövetkezendő években a legjobb öt egyetem közé kerülhetne” – hangsúlyozta Hankó Balázs.
A miniszter kiemelte: Magyarország versenyképességi fordulatot ért el az egyetemek vonatkozásában a kutatás és innováció területein is. „Ideje lenne, ha ezt az Európai Unióban is észrevennék” – mondta. A tárcavezető szerint Brüsszelben a versenyképesség növelése helyett „azon törik a fejüket”, hogy hogyan árthatnak a magyar egyetemistáknak és kutatóknak, amikor kizárják őket a nemzetközi együttműködésekből.
„Brüsszel a magyar egyetemek, a magyar kutatók vonatkozásában a hazaszeretetet akarja összeférhetetlenné tenni” – fogalmazott a tárcavezető. „Ezt nem engedhetjük, mert elkötelezettek vagyunk a magyar kutatók és a magyar egyetemisták sikerében” – tette hozzá.
Lengyel László, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tudományos és nemzetközi elnökhelyettese elmondta, hogy a HU-rizont program második kiírása során ismét magyar egyetemek lesznek a konzorciumvezetők, melyek 3-4 külföldi egyetem bevonásával valósíthatják meg programjaikat. Lengyel László fontosnak nevezte, hogy a többek között a zöld és körforgásos gazdaság, az egészségügy és a digitalizáció területét érintő projektek magyar társadalmi és gazdasági kihívásokra adjanak választ, valamint hogy
minél több fiatal kutatót vonjanak be a projektekbe.
Mint kiemelte, idén változni fog a projektek értékelése. Tavaly nagyszámú jelentkezés érkezett, ezért „előszűrést” fognak alkalmazni és a pályázatok egy részét részletes külső bírálatra küldik – tette hozzá az elnökhelyettes, aki elmondta azt is, hogy a végső döntést a Kulturális és Innovációs Minisztérium fogja meghozni.
