Harmadszorra is elindították a SpaceX Starship megarakétáját, miután a tesztelése három nap alatt kétszer is meghiúsult.
A SpaceX rakétája végül felszállt: a 123 méter magas, rozsdamentes acélból készült behemót a cég dél-texasi Starbase bázisáról emelkedett magasba, a mérnöki csapatok hangos éljenzése közepette, mint látható az alábbi élő közvetítésen.
A küldetés célja több száz fejlesztés mellett elsősorban a hajó új hőpajzsainak és műholdtelepítési képességeinek tesztelése volt. A rakéta a tervek szerint levált a gyorsítórakétáról.
Röviddel az űrbe jutás után a Starship műholdtelepítő rendszere először bocsátott ki Starlink műholdszimulátorokat. A rakéta sikeresen leszállt az Indiai-óceánban, miután a légkörbe való visszatérése során rendkívül magas hőséget kellett elviselnie – ez a teszt egyik kulcsfontosságú szakasza volt, ami a korábbi repülések során súlyosan megviselte a rakétát.
A tizedik tesztrepülésre egy sor hiba után került sor, amelyek kétségeket vetettek fel azzal kapcsolatban, hogy a világ legerősebb hordozórakétája képes-e megvalósítani Elon Musk álmát a Mars gyarmatosításáról vagy a NASA űrhajósainak közelgő Holdra juttatásáról.
Idén két Starship teszt is kudarcot vallott még a repülés korai szakaszában, egy harmadik pedig a kilencedik űrrepülés során, és akkor még ott van a júniusi „katasztrofális robbanás” esete egy tesztállomáson, ami elpusztított egy Starshipet, és törmeléket zúdított a közeli területekre.
Elon Musk bevállalós cégével szemben a SpaceX riválisai, például Jeff Bezos Blue Originje évekig tartó földi fejlesztés és tesztelés után debütált csak New Glenn rakétájával. A Boeing és a Lockheed Martin közös tulajdonában lévő United Launch Alliance új Vulcanját is csak hasonló előkészítések után merték elindítani.
A közelmúltbeli kudarcok ellenére sincs válságban a Starship. A szakemberek szerint a SpaceX „gyorsan kudarcot vallasz, gyorsan tanulsz” filozófiája vezető szerepet biztosított számára a Falcon hordozórakéta-családdal; Dragon újrafelhasználható űrhajójának kapszulái űrhajósokat szállítanak a Nemzetközi Űrállomásra; a Starlink műholdprojekt pedig geopolitikai tényezővé vált.
A Starship azonban új kihívások előtt áll. Musk a legnehezebb feladatként egy teljesen újrafelhasználható hővédő pajzs kifejlesztését célozta meg, megjegyezve, hogy kilenc hónapba telt az űrsikló hővédő pajzsának felújítása a repülések között.
A SpaceX vállalat bevételének egyik fő forrása a Starlink műholdas internetes üzletág. Elon Musk célja, hogy a Starship segítségével még több Starlink műholdat indítson, mint amennyit eddig a Falcon 9 rakéta juttatott az űrbe.
A milliárdos a maga részéről továbbra is optimista. „Nagyjából 6-7 év múlva lesznek olyan napok, amikor a Starship 24 órán belül több mint 24 alkalommal felszáll” – posztolta vasárnap az X-en.
Ketyeg az óra a NASA 2027-es holdraszállója módosított változatának elkészítésére, és arra is, hogy Musk betartsa ígéretét, és jövőre legénység nélküli űrhajót küldjön a Marsra.
