Forrás: MTI | 2015. 05. 08. 15:54:15
A költségvetés határon túli támogatásokra fordítható forrásai Magyarország gazdasági stabilitásának és a javuló mutatóknak köszönhetően a következő években is rendelkezésre állnak – jelentette ki a Költségvetési Tanács elnöke a Nemzetstratégiai Kutatóintézet, a helyi önkormányzat és a Kecskeméti Főiskola Kárpát-haza jövője címmel rendezett kecskeméti konferenciáján.
Kovács Árpád arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar költségvetésből e célra fordítható összegek nagysága alapvetően az ország gazdasági teljesítményétől függ. Az Európai Unió egyik legígéretesebb területének nevezte Magyarországot, illetve a régiót. Jelezte, hogy a növekedési kilátások szempontjából az ország illeszkedik az uniós trendekbe: a magyar növekedés idén is magasan maradhat és az európai fejlődés egyik motorja lehet, ehhez a beáramló uniós források is jelentős mértékben hozzájárulnak – mondta.
Kecskemét, 2015. május 8. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke (b), Homoki Tamás, Kecskemét alplgármestere (b2), Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete elnöke (j2) és Gaál József, Kecskemét alpolgármestere (j) A Kárpát-haza jövője címmel rendezett konferencián a Nemzetstratégiai Kutatóintézet, Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Kecskeméti Főiskola szervezésében Kecskeméten 2015. május 8-án. (MTI-fotó: Ujvári Sándor)
Hidvéghi Balázs, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője a konferencián arról beszélt: az elmúlt években közjogi téren elért látványos eredmények után Magyarország, ezen belül is a hazai kis- és közepes vállalkozások gazdasági erejének növelése, a gazdasági önsegítés a legfontosabb feladat. Ezt saját eszközeivel az MNB továbbra is kiemelten támogatja – tette hozzá.
Rámutatott: fontos a Kárpát-medence 25 milliós lakosságában meglévő potenciál kiaknázása, a magyar közösségek helybeni megerősítése. Ehhez elengedhetetlen a növekedés esélyeit javító belső piacra termelés preferálása, az összehangolt infrastruktúra-fejlesztés, a magyar kis- és középvállalatok Kárpát-medencei terjeszkedésének, piacra jutásának segítése valamint az egységes gazdasági tér kialakítása. Emellett gazdasági és nemzetstratégiai cél a magyar multik helyzetbe hozása is – hangoztatta.
Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke beszédében kijelentette: csak egy erős Magyarország tud jó hátországot biztosítani, jó anyaország lenni. A Kárpát-haza több, mint Magyarország, hiszen a Kárpát-medence legnagyobb nemzeti közösségét a 12-14 milliós magyarság alkotja, mely egyszerre lehetőség és felelősség. Úgy vélekedett, hogy „a Kárpát-medencén túl nincs magyar jövő”, ezért szórvány és diaszpóra ösztöndíj program elindítását, a felsőoktatási háló kiterjesztését, a szociális és társadalombiztosítás, valamint a közös kockázatviselés kiterjesztését, továbbá a nemzetegyesítés további jogi akadálymentesítését szorgalmazta.
Jakab István, az országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) elnöke a konferencia agrár-vidékfejlesztési témakörének felszólalójaként arra hívta fel a figyelmet, hogy a termőföld az egyetlen olyan termelőeszköz, mely megóvva növeli értékét. Álláspontja szerint a régi uniós tagállamok legnagyobb versenyelőnye a szervezettség. E téren a Kárpát-medence egészében fontos a felzárkózás – hívta fel a figyelmet. Az ágazat közös érdeke, hogy minden magyar embernek elérhető legyen a 700 fős tanácsadói hálózattal és 8 milliárdos költségvetéssel működő Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tudásbázisa – mondta. Kitért arra is, hogy a NAK hamarosan megnyitja brüsszeli irodáját, ahol a határon túli magyar gazdák érdekeit is képviselni fogja.
