Koszovói albánok feltételezett tömegsírját találták meg egy dél-szerbiai bányában
– közölte a szerb és a koszovói sajtó.
A szerbek és a koszovói albánok közötti ellentétek az 1990-es évtized végére háborúvá eszkalálódtak, ezzel pedig újra destabilizálódott a térség: a koszovói háború 1998-ban kezdődött, amikor a Koszovói Felszabadítási Hadsereg gerillaháborút indított aJugoszláv Szövetségi Köztársaság erői ellen.
A tizenöt holttestet feltételezhetően az 1998-1999-es koszovói háború idején temethették el a koszovói határ mellett fekvő Raskához közeli ólom- és cinkbányában, alig 15 kilométerre a tíz évvel ezelőtt feltárt rudnicai tömegsírtól.
A feltárást megbízott szerbiai illetékesek végezték, a maradványok megtalálását követően Belgrád elrendelte a testek exhumálását.
Körülbelül tizenöt-tizenhét test lehet a bányában, de mindaddig nem lehet tudni, hogy kik is voltak ők, amíg a teljes feltárást el nem végzik, egyelőre ugyanis csak ruhákat és csontokat találtak– mondta Veljko Odalovic, az eltűnt személyek felkutatásával foglalkozó bizottság vezetője a szerbiai közszolgálati televízióban.
AZ 1998-1999-ES KOSZOVÓI HÁBORÚBAN KÖRÜLBELÜL 13 EZREN VESZTETTÉK ÉLETÜKET, TÖBBSÉGÜK ALBÁN NEMZETISÉGŰ KOSZOVÓI VOLT.
Emellett több ezer koszovói albánt kényszerítettek lakóhelyének elhagyására.
A koszovói háború
Alig ért véget az első délszláv válság, 1998-tól kezdődően újabb fegyveres konfliktussal kellett szembenéznie a nemzetközi közösségnek a Balkánon. A szerbek és a koszovói albánok közötti ellentétek az 1990-es évtized végére háborúvá eszkalálódtak, amikor a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UÇK) gerillaháborút indított a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság (JSZK) ellen. A térség újra destabilizálódott.
A szerb nacionalista Milosveics-rezsim válaszul célul tűzte ki az albánok tömeges elűzését Koszovóból, aminek hatására a nemzetközi közösség a fegyveres beavatkozás mellett döntött. Attól tartottak, hogy a boszniai háborúhoz hasonlóan ezúttal is etnikai tisztogatásra kerülhet sor. A katonai beavatkozás után Koszovó nemzetközi adminisztráció alá került, és ebben a NATO mellett az ENSZ-nek és más nemzetközi szervezetekre is komoly feladat hárult.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1999. június 10-én meghozta 1244. számú határozatát, amely nemzetközi jogilag szentesítette a tartomány új helyzetét. Koszovó „de jure” Jugoszlávia része maradt, azonban ENSZ igazgatás és NATO-megszállás alá került. A jugoszláv erőknek ki kellett vonulnia a tartományból, a Koszovói Felszabadítási Hadseregnek pedig le kellett adni fegyvereit. Az ekkor megszületett egyezmény értelmében Koszovó Szerbia része maradt ugyan, de nemzetközi igazgatás alá került.
A Koszovói Felszabadítási Hadsereg tettei máig vitatottak.
A háború 21 évvel ezelőtti lezárása óta Szerbiában négy tömegsírban összesen 941 koszovói albán maradványait fedezték fel, ám további mintegy 1600 embert még mindig eltűntként tartanak nyilván.
(MTI, Origó)
