Milyen tünetekkel jár a koronavírus, hogyan előzhetjük meg, és miért olyan veszélyes a Vuhan tartományból induló fertőzés?
Összeszedtük mit kell tudni a 2019-nCoV névre keresztelt vírusról.
A fertőzés okozója: a koronavírus
A 2019-nCoV névre keresztelt vírus a koronavírusok közé tartozik. Jelenleg 7 olyan koronavírusról tudunk, ami az embereknél is képes betegséget okozni. Ezek súlyossága nagyon változatos lehet, az egyszerű náthától a súlyos légúti problémákig. Szintén a koronavírusok a felelősek a néhány éve feltűnt SARS-ért és MERS-ért.
A koronavírus elsődlegesen állatról terjedt emberre, a forrás valószínűleg valamilyen denevér volt (a forrás egyelőre nem ismert). Emberről emberre is terjed, még a lappangási idő alatt, az első klinikai tünetek megjelenése előtt is képes fertőzni. A szakemberek szerint egy már fertőzött ember minimum 3 másiknak képes átadni a betegséget.
A koronavírus epidemiológiája
Az új koronavírus Kínában, a Hubej tartományban található Vuhan városában jelent meg először. Onnan rövid idő alatt továbbterjedt több kínai városra, és regisztráltak eseteket többek között Hong Kongban, Thaiföldön, Japánban, Nepálban, Szingapúrban, Ausztráliában, Kanadában, az USA-ban, illetve Franciaországban is. Halálos áldozata csak Kínában volt a koronavírusnak.
Kiket érinthet a koronavírus?
Más, a légutakat érintő virális fertőzésekhez hasonlóan a koronavírus okozta megbetegedések is bárkit érinthetnek. Mint minden fertőzésre, erre is fogékonyabbak lehetnek a krónikus betegségekben szenvedők, a legyengült immunrendszerűek, a kisgyerekek és az idősebbek.
A koronavírus tünetei
A koronavírus a légutakat támadja meg. A fertőzés tünetei kezdetben hasonlítanak az influenza vagy egyéb légúti fertőzés tüneteihez:
- láz
- fáradékonyság és gyengeség
- légzési nehézségek
- légszomj
- száraz köhögés
A szakmai szervezetek reagálásának köszönhetően rövid időn belül elkészült az a teszt, mely lehetővé tette a koronavírus gyors azonosítását.
A koronavírus okozta fertőzés lefolyása, szövődményei
A koronavírus okozta fertőzés az esetek nagyjából 75-80 százalékában enyhe vagy közepesen súlyos tünetekkel jár együtt, az érintettek negyedénél volt súlyos a betegség. A kórházi kezelésre szorulók többsége a fertőzés előtt egészséges volt. A halálos áldozatok azonban azok közül kerültek ki, akik a fokozott rizikójú csoportokba tartoztak, például krónikus betegségeik, szívproblémáik, cukorbetegségük volt vagy idősebbek voltak.
A betegség lappangási ideje 1-14 nap. A koronavírus a lappangási idő alatt is képes továbbterjedni. Az elsődleges, influenzaszerű tünetek után a betegség továbbterjedhet a tüdőre, súlyos légzési nehézségeket okozva. A koronavírus szövődménye veseelégtelenség, végső esetben pedig halál is lehet.
A koronavírus kezelése
Jelenleg nincs olyan gyógyszer, ami specifikusan a koronavírus okozta fertőzés ellen van. A kezelés éppen ezért a tünetek enyhítését, az életfunkciók stabilitásának megőrzését célozza. A szakemberek folyamatosan vizsgálják, hogy milyen hatással vannak a vírusra az ismert antivirális szerek.
Mivel vírusfertőzésről van szó, a koronavírus ellen teljesen hatástalanok az antibiotikumok! Ezek szedése kifejezetten káros lehet virális fertőzés esetén, többek között növelheti a gyógyszerrezisztens kórokozók kialakulásának esélyét.
A koronavírus megelőzése
A koronavírus ellen jelenleg nincs védőoltás, de több nemzetközi kutatócsoport bejelentette már, hogy dolgoznak ennek kifejlesztésén.
Mivel a náthához, (szezonális) influenzához hasonló, cseppfertőzéssel terjedő fertőző betegségről van szó, a megelőzéséhez hasonló szabályokat kell betartani.
- Rendszeresen és alaposan mossunk kezet szappannal, alkalmanként legalább 20-30 másodpercig!
- Ha nincs lehetőségünk a szappanos kézmosásra, alkalmazzunk alkoholos fertőtlenítő kéztisztító zselét!
- Tüsszentéskor, köhögéskor tegyünk zsebkendőt az arcunk elé, vagy köhögjünk, tüsszentsünk a könyökhajlatunkba!
- Kerüljük a zsúfolt helyeket!
- Viseljünk az orrot és a szájat takaró arcmaszkot!
- Lehetőség szerint ne utazzunk az érintett területekre, főként Kínába, vagy ha mégis kénytelenek vagyunk, kerüljük azokat a helyeket, ahol élő állatokkal vagy nyers hússal kapcsolatba kerülhetünk (pl. a piacokat).
Koronavírus elleni védőoltás: mikor lesz elérhető?
A koronavírus okozta járvány elleni védőoltás kifejlesztésével három kutatócsoport is foglalkozik. Mennyi időre van szükség ahhoz, hogy hozzáférhető legyen az ellenanyag?
Júniusban tesztelhetik a koronavírus ellenanyagát
Az új védőoltások kifejlesztése rendszerint hosszú évekbe telik, de a járványügyi felkészüléssel kapcsolatos újításokkal foglalkozó szövetség, amely két programot egészében, a harmadikat pedig részben finanszírozza, közölte, hogy a célja a munka jelentős felgyorsítása.
A 2017-ben Davosban megalapított, kormányok, magáncégek és civil szervezetek közötti együttműködést koordináló CEPI tervei szerint legalább egy lehetséges vakcina klinikai tesztjét már júniusig elvégezhetik, így a védőoltást egy év alatt teljesen ki lehet fejleszteni, kipróbálni és jóváhagyatni.
A kutatást a Moderna gyógyszer- és vakcinafejlesztő cég végzi az amerikai Allergia és Fertőző Betegségek Nemzeti Intézete, az Inovio Pharma amerikai cég és az ausztráliai Queensland Egyetem közreműködésével.
Mind a 3 program keretében különböző tudományos megközelítéssel fejlesztik ki a védőoltást.
„Arra törekszünk ezekkel a technológiákkal, hogy a génszekvenálástól 16 hét alatt a klinikai tesztekig jussunk a kórokozókkal” – mondta Richard Hatchett, a CEPI vezérigazgatója. „A sikernek nincs biztosítéka, de reméljük, hogy a munka révén jelentős lépést tudunk tenni a betegség elleni védőoltás kidolgozásához.”
1 évre lehet szükség a koronavírus elleni védőoltás kifejlesztéséhez?
A CEPI azokat a technológiai platformokat kívánja felhasználni, amelyekkel eredményt értek el olyan más fertőző betegségek ellen, mint a MERS (közel-keleti légúti koronavírus) vagy az ebola – tette hozzá Hatchett. A Globális Oltóanyag- és Oltási Szövetség (GAVI) szerint is legalább 1 évbe telik az új koronavírus elleni védőoltás kidolgozása. Seth Berkley, a GAVI vezérigazgatója szerint a tudósok nem ismerik eléggé az új betegség járványtani sajátosságait, hogy jelenleg pontosan meg tudják állapítani a kockázatot.
„Jó hír, hogy a kutatóknak már sikerült szekvenálniuk a vírus genomját (megállapítaniuk az RNS-sorrendjét), így világszerte több szervezet is megkezdhette a munkát a védőoltás kifejlesztéséért” – mondta Berkley a dpa német hírügynökségnek. Védőoltások kifejlesztése a koronavírusok ellen jóval egyszerűbb, mint a malária vagy a HIV-vírus ellen – tette hozzá.
Berkley szerint így is több hónapba telik, amíg az első klinikai tesztekre sor kerülhet, és legalább 1 évre lesz szükség, amíg a védőoltás mindenki számára elérhető lesz.
Címlapkép: illusztráció, hvg
Forrás: hvg, egeszsegkalauz, Hirmagazin.eu
