A koronavírus-járvány miatt elmaradtak az élő versenyek, így sok más sportághoz hasonlóan az interneten versenyeznek a kártyások, így a Magyar Snapszer Szövetség tagjai is.
Ma már nem bánják: elnökük, Táncsics Péter június eleje óta vezeti az online snapszer ranglistát, pedig 600 ezer emberrel kellett megharcolnia az első helyért.
„Bevallom, ha nincs járványidőszak, eszembe sem jut, hogy online kártyázzak. Március 15-én azonban regisztráltam egy online kártyaverseny snapszer sorozatához 600 ezer versenyző között, és június eleje óta vezetem a ranglistát”
– mondja Péter, majd nevetve hozzáteszi, úgy érzi, napjai meg vannak számlálva a ranglista élén.
Ahhoz ugyanis, hogy megtartsa első helyét, minden nap versenyeznie kell. „Korábban heti két napban snapszereztem, most napi 8-10 órát töltök vele” – magyarázza.
Táncsiscs Péter (Fotó: Bors)
Ahogy jöttek a lazítások, már élőben is rendeznek versenyeket. Július 15-én Balatongyörökön már meg tudták rendezni az idei évi rendes snapszerbajnokságot, és arra is kilátások vannak, hogy 2021-ben Magyarország rendezze az első snapszer világbajnokság selejtezőjét.
Táncsics Péter azt mondja, ma a snapszer és a kártyajátékok reneszánszukat élik, az emberek újra felfedezték, mennyi hasznos lehetőség rejlik a kártyában. Persze ahol a családfő kártyabajnok, nem biztos, hogy a család többi tagjának is ez a kedvenc kikapcsolódása. „A kisfiam a hátrányát is látja: apu mindig elemez, apu mindig kártyázik. De azért szoktunk együtt pirospacsizni vagy unózni, de autós kártyákkal is játszunk” – mondja mosolyogva.
Az elnök, bár azt mondja, elérte, amit akart, azért nem áll meg: azon dolgoznak, hogy világbajnoksága is legyen a snapszernek. „2021-ben sor kerülhet az első világbajnokság selejtezőjére, Magyarországon, méghozzá élőben!”
Hungarikum lehet a magyar kártya
Két éve kérte a magyar szövetség, hogy legyen hungarikum a magyar kártya.
A Magyar Snapszer Szövetség és Táncsics András ezt 2018-ban kezdeményezte, kérésüket regisztrálták, a folyamat még zajlik.
Fotó: Bors
Magyar kártya: nem osztrák vagy svájci, hanem magyar találmány!
Bár sokan osztrák találmánynak tartják a magyar kártyát, valójában magyar, Budapesten készült az első!
A svájci szabadsághősnek, Tell Vilmosnak és társinak emléket állító első paklit a budapesti Schneider József készítette 1836-ban a Kazinczy utcában álló műhelyében. Vélhetően azért használta a svájci alakokat a kártyán, hogy az átmenjen az osztrák cenzúrán… Érdekesség, hogy a kártyamester műhelye a nemrég elhunyt legendás kenus, Wichmann Tamás egykori kocsmájának helyén volt, a Kazinczy utca 55-ben, ahol emléktábla is tiszteleg Schneider József előtt. December 29-én, a magyar kártya napján itt, a Magyar Kártya Házában szoktak összegyűlni a kártyások.
Fotó: Bús Csaba / Petőfi Népe
Az ulti a legmagyarabb kártyajáték
A másik, magyar kártyával játszható népszerű játék az ulti, amelynek elődeit, a máriást és az alsóst a múlt század első felében játszották.
A 30-as években alakult ki a mai ulti (pontosabban: rablóulti) szabályrendszere, és ez a legnépszerűbb magyar kártyajáték. 3 vagy 4 játékos játszhatja, az osztás után licit következik, majd a licit végén a legmagasabban licitáló játszhatja a saját játékát a többiek ellen – akik együtt megpróbálják megakadályozni őt célja, a licit során ígért bemondás teljesítésében.
ripost, wkipedia / Hirmagazin.eu
