A koronás esztendő: 2020 külföldi eseményei – részletesen – képek, videók

Még véget sem ért,  s máris szinte misztikummá lett a kerek számokból álló 2020-as esztendő. Pedig az év elején viszont még úgy tűnt, a Brexit, Nagy-Britannia Európai Unióból történő kiválása képezi majd a legnagyobb izgalmat. Aztán minden másképp alakult – de nézzük csak sorjában:

január 3.  – Donald Trump amerikai elnök parancsára az Egyesült Államok hadserege – a bagdadi repülőtér szomszédságában – egy dróntámadásban megöli az iráni Forradalmi Gárda elit alakulatának, az al-Kudsz Erő parancsnokát, Kászem Szulejmánit. Napokkal később 56 ember halt meg a Szulejmáni temetésén kitört pánikban. 

január 7. – Alexander Van der Bellen osztrák államfő felmenti hivatalából a Brigitte Bierlein vezette ügyvezető kormányt, és beiktatja Sebastian Kurzot, valamint az Osztrák Néppárt (ÖVP) és a Zöldek alkotta kormánykoalíció tagjait.

január 8. – Röviddel a felszállás után Teherántól északnyugatra – fedélzetén 176 emberrel – lezuhan az ukrán Ukraine International Airlines Boeing 737–800 repülőgépe, amelyet iráni légvédelmi rakétával lőnek le tévedésből.

január 30. – Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi egészségügyi vészhelyzetet hirdet a kínai Vuhanból kiindult, később világjárvánnyá vált COVID–19-pandémia miatt.

január 31. – Életbe lép a Brexit. (Az Egyesült Királyság tagsága az Európai Unióban – 47 év és egy hónap után – nyugat-európai idő szerint 23:00-kor (közép-európai idő szerint éjfélkor) megszűnik.

Február

február 4. – Belgium bejelenti az első koronavírusos esetet. Az EU területén eddig 24 megbetegedésről tudnak. 

február 6. – Klaus Johannis román államfő újabb kormányalakítási megbízást ad Ludovic Orbannak, a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökének, miután a parlament előző nap megvonta az általa vezetett kisebbségi PNL-kormánytól a bizalmat.

február 27. – Recep Tayyip Erdoğan török elnök úgy dönt, hogy Törökország megnyitja déli határát Szíria felé és 72 órára lehetővé teszi a szíriai menekültek számára a szabad utat Európába.

február 29. – Parlamenti választás Szlovákiában, melyen az Igor Matovič vezette Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OL’aNO) párt végzett az első helyen, megelőzve a kormányon lévő Smert. (A Smer koalíciós partnerei – a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) és a Most–Híd párt – nem jutottak be a parlamentbe. A rendszerváltás óta először fordul elő Szlovákiában, hogy parlamenti képviselet nélkül maradt a magyar kisebbség, mivel egyaránt bukta a bejutási küszöböt a – kudarc hatására lemondott Bugár Béla vezette – Most–Híd, és a vele szemben álló Magyar Közösség Pártja (MKP) köré tömörülő összefogás.)

Március

március 9: – Országos karantént rendelnek el Olaszországban a koronavírus-járvány miatt.

március 11. – Szlovákiában letartóztatnak 13 bírót a Kuciak-gyilkossággal összefüggésben.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) világjárvánnyá nyilvánítja az új típusú koronavírus járványt.

március 12. – Szlovákiában  rendkívüli állapotot hirdetnek ki a koronavírus-járvány miatt.

Csehország 30 napos szükségállapotot vezet be a koronavírus-járvány miatt.

március 13. – Donald Trump amerikai elnök  szükségállapotot hirdet a koronajárvány miatt.

március 15. – Összesen 47 millió franciát várnak a helyhatósági választások első fordulóján a szavazóhelyiségekben. Ugyanakkor az országban az éttermek, iskolák, mozik zárva tartanak a Covid-19 miatt.

március 17. – Az Európai Unió tagállami vezetői az Európai Bizottság javaslata alapján azonnal életbe lépő beutazási tilalmat rendelnek el az Európai Unió területére.

március 20. – A koronívírusban elhunytak száma világszerte meghaladja a 10 ezer főt.

március 22. – Hajnalban két erős földrengés rázza meg a horvát fővárost, Zágrábot. (Az 5,3 magnitúdót meghaladó földmozgás károkat okozott a város épületeiben.)

március 24 – A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) bejelentette, hogy a tokiói olimpiát a jövő évre halasztják és legkésőbb 2021 nyarán kell megrendezni.

Április

április 2. – A koronavírusban megfertőzöttek száma meghaladja az egymilliót. Az Egyesült Államokban a munkanélküliek száma 6,6 millió fölé elemkedett.

április 13. – Donald Trump – az Egyesült Államok történelmében először – valamennyi tagállamot katasztrófa sújtotta területnek nyilvánítja a koronavírus-járvány miatt.

Május

május 25. – Rendőri intézkedés során életét veszti George Floyd afroamerikai férfi Minneapolisban. Az esemény hatására óriási tüntetési és zavargási hullám indul világszerte.

május 29. – A Black Lives Matter mozgalom által gerjesztett, rombolással, gyújtogatással és erőszakcselekményekkel, nem egyszer boltok kifosztásával is kísért megmozdulások során – melyet George Floyd halálanak ürügyével tartanak – a CNN atlantai központjában is károkat tesznek a tüntetők.  Derek Chauvin volt rendőrtisztet, aki az intézkedésnek ellenszegülő, bűnöző előéletű Floyd halálát okozta, gyilkossággal vádolják. A Twitter manipulatív megjegyzésekkel látja el Donald Trump elnök eseményekkel kapcsolatos bejegyzéseit.

május 30. – Magyar idő szerint 21 óra 22 perckor a SpaceX és a NASA felbocsátja a Crew Dragon nevű űrhajót, ami az űrrepülő-program befejezése után az első amerikai űrjármű, ami képes embereket szállítani a Nemzetközi Űrállomásra.

május 31: Donald Trump amerikai elnök bejelenti, hogy terrorszervezetnek  fogja minősíteni az  “Antifa” mozgalmat.

Június

június 1–5. – Mintegy 40 országban szerveznek demonstrációkat a Black Lives Matter (BLM) mozgalom hívei. A megmozdulásokon George Floyd halála ürügyén az úgynevezett „rendőri brutalitás” ellen titlatkoznak.

június 6. – Az Egyesült Államokban, Emeryville-ben (Kalifornia állam) tömegek távoztak a helyi elektronikai boltból, fizetés nélkül. Ebben az időszakban tömegével történnek hasonló fosztogatások.

június 7. – A BLM aktivistái által felheccelt tömeg az angliai Bristolban ledönti és a kikötőben a vízbe hajítja a 17. században élt Edward Colston szobrát. Colston a Királyi Afrika Társaság elnökségi tagja volt. A társaság rabszolga-kereskedelemmel is foglalkozott. Colston iskolákat, kórházakat támogatott és vagyona jelentős részét fordította jótékonysági célokra. Arra nincs bizonyíték, hogy Colston személyesen foglakozott volna rabszolgákkal.

június 10. – Bostonban levágják Kolumbusz Kristóf szobrának fejét.

június 12. – Seattle belvárosát fegyveresek kerítik hatalmukba  rendőröktől mentes „autonóm zónát” hirdetve.

június 15. –  A franciaországi Dijonba több száz fős rendőri erősítést küldenek szükséges a napokig tartó, a városban a helyzet ellenőrizhtetlenségéig fajuló bandaháború okán. Beszámolók szerint a város háborús zónává vált. Franciaorszá g minden részéről érkeztek csecsen férfiak, hogy részt vegyenek a harcokban. A csecsen fiatalok és a drogdílerek összecsapásai során még éles fegyverek is megszólalnak a város utcáin, a számos sebesült egyikét lőtt sebbel látják el.

június 20. A németországi Gelsenkirchenben Lenin-szobrot avatnak fel.

június 24. – Az ausztrál közszolgálati adón vitát folytatnak arról, hogy a sakk rasszista-e, mert a fehér szín kezd.

június 28. – Három és fél hónappal a helyhatósági választások első  fordulója után 16 millió szavazó járul az urnákhoz Franciaországban a második forduló során. A megmérettetés Macron pártjának bukását, a Zöldek és a középjobb RN illetve a radikális jobboldali FN pozícióinak erősödését eredményezi.

A koronavírusban megbetegedettek száma világszerte meghaladja a 10 millió főt.

Július

július 1. Németország átveszi az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. (Berlin Horvátországtól vette át, majd jövő év januárban Portugáliának adja tovább a tisztséget.)

Az oroszországi alkotmánymódosító népszavazáson az igen szavazatok több mint kétharmadával elfogadják az orosz alkotmánymódosításokat, amelyek egyebek mellett lehetővé teszik, hogy Vlagyimir Putyin 2036-ig elnök maradhasson.

július 5. – Az Egyesült Államok-beli Indianapoisban fejbe lőtték a 24 éves Jessica Doty Whitakert a Black Lives Matter aktivistái, mert a fiatal nő nem azt mondta, hogy „Black Lives Matter”, tehát hogy a fekete életek számítanak, hanem hogy „All Lives Matter”, ami azt jelenti: „Minden Élet Számít”. A nő, egy három éves kisfiú édesanyja a golyó általi sérülés következtében életét vesztette.

július 8. Mintegy 6000 ember vonul fel fehérben a franciaországi Bayonne városában. A demonstrációval megemlékeztek az 59 éves Philippe Monguillot helyi buszsofőrről, aki figyelmeztetett egy csoport bevándorlót, akik jegy és szájmaszk nélkül szálltak fel a buszra. Két fiatalember olyan súlyosan bántalmaztana szerencsétlen férfit, hogy az belehalt sérüléseibe.

Augusztus

augusztus 4. – Kora este kigyullad egy raktár Bejrútban, a libanoni főváros kikötőjében, melyet óriási robbanássorozat kísér, melyben több mint 100 ember meghal, 4000-nél többen megsérülnek, és egész városnegyedek pusztulnak el.

augusztus 9. – Az országot 1994 óta vaskézzel irányító Aljakszandr Lukasenka államfő – immáron a hatodik alkalommal – nyeri az elnökválasztást Fehéroroszországban. (A közzétett eredmények szerint – úgy, hogy a független hazai megfigyelőket kizárták a szavazóhelyiségekből – az egységes ellenzék jelöltje, Szvjatlana Cihanovszkaja – aki közben Litvániába menekült – a szavaztok majd tíz százalékát szerezte meg.) Az ország egész területén tüntetések kezdődnek.

augusztus 29.– Baloldali radikálisok zavargása során ledöntik a kanadai Montréalban az ország első miniszterelnöke, John A. Macdonald szobrát. A konzervatív politikust államalapítóként tisztelik az észak-amerikai országban.

Szeptember

szeptember 14. – Az Edinburgh-i Egyetem leveszi David Hume nevét az egyik épületéről a 18. században élt skót filozófus több mint 250 éve írt esszéjének lábjegyzete miatt.

szeptember 25. – A Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap korábbi szerkesztősége közelében a Mohamed-karikatúrák közlése miatt egy iszlám fanatikus hentesbárddal megsebesít két embert. Később kiderült, fel akarta gyújtani a szatirikus hetilap szerkesztőségét.

szeptember 27. – Határháború tör ki Örményország és Azerbajdzsán között – a vitatott hovatartozású – Hegyi-Karabah miatt.

Október

október 16. – Egy 18 éves csecsen iszlamista a Párizstól északnyugatra található Conflans-Sainte-Honorine külvárosban, a nyílt utcán késsel támad egy középiskolai történelemtanárra, majd lefejezi. Az elkövetőt a rendőrség lelőtte. Az ügyben a terrorellenes ügyészség indított vizsgálatot.  Samuel Paty azzal váltotta ki a szélsőségesek haragját, hogy Mohamed-karikatúrákat mutatott tanítványainak, így demonstrálva a véleménynyilvánítás szabadságát.

október 21. – Emmanuelle Macron francia köztársasági elnök a meggyilkolt tanárra emlékezve a Sorbonne-on tartott megemlékezésen kijelenti: „Folytatjuk, Tanár úr! Védeni fogjuk a szabadságot, amelyet olyan jól tanított, és képviselni fogjuk a szekularizációt, nem mondunk le a karikatúrákról, a rajzokról, még akkor sem, ha mások ezt teszik.” Szavai felhördülést váltanak ki a muszlom világban. A Közel-Kelettől Pakisztánig tüntetnek Macron ellen, számos ország elrendeli a francia áruk bojkottját. A hónap folyámán Macron éles szóváltásba bomyolódik Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, aki a  francia termékek bojkottjára szólítja fel népét, miután Macron keményebb fellépést helyez kilátásba az iszlámistákkal szemben.

október 22. – Egy táskákat cipelő muszlim nő a franciaországi Lyon város Part-Dieu nevű pályaudvarán az „Allahu akbar!” kiáltást hallatva azzal fenyegetőzik, hogy felrobbantja a naponta száznegyvenezer ember közlekedését biztosító állomást.

október 23. – Lengyelországben több mint egy hónapig tartó tümntetéssorozat kezdőik az alkotmánybíróság abortuszt szigorító döntése nyomán.  A tünetők templomokat és műemlékekt rongáltak meg, a tiltakozás többször agresszív zavargásokba fúlt.

október 29. – A nizzai Notre-Dame-bazilikában egy férfi késsel megöl három embert, egyiküket le is fejezi. Az ügyben a terrorellenes ügyészség nyomozást indított, az Allah, akbar!-t kiabáló támadót elfogták. Nem sokkal később a rendőrök Avignon közelében agyonlőttek egy férfit, aki lőfegyverrel fenyegetett járókelőket az utcán.

November

november 2. –  Iszlamista terrortámadás Bécsben. A támadásban négyen meghaltak és huszonketten megsebesültek, köztük egy rendőr. A támadó egy 20 éves albán származású iszlamista hátterű elkövető volt, Kujtim Fejzulai, akit a rendőrök kilenc perccel az első lövés leadása után lelőttek. A terrorcselekményért az Iszlám Állam vállalta a felelősséget.

november 3. –  Elnökválasztás az Amerikai Egyesült Államokban. 2020. november 7-én Joe Biden átlépte a megválasztáshoz szükséges elektorszámot. Ő lehet az Egyesült Államok 46. elnöke.

A július végén kirobbant zavargások, rombolások a választások napján sem szüneteltek. Az úgynevezett Antifa aktivistái Black lives matter! kiáltások közepette között amerikai zászlót égettek Portlandben.

november 7. – A vezető médiaorgánumok, így a CNN „bejelentik” Joe Biden győzelmét.

Mintegy 200, lefejezéssel és terrortámadással való és ehhez hasonló fenyegetésről számol be a párizsi főügyészség. Az ilyen esetek Samuel Paty lefejezése után váltak tömegessé. Sajtóhírekből kiderül: az eddig is szaporódó, közterületen felállított feszületeket és keresztény műemlékeket, szobrokat ért támadások szintén gyakoribbá váltak.

november 9. – Örményország és Azerbajdzsán aláírja az Oroszország közreműködésével tető alá hozott 2020-as hegyi-karabahi tűzszüneti megállapodást, mellyel vége lett a 2020-as hegyi-karabahi háborúnak.

november 16. – Politikai vétót emelt a magyar és a lengyel kormány a 2021-2027-es uniós költségvetéssel és a helyreállítási alaphoz szükséges saját forrás rendelettel szemben.

november 17. A Twitter vezetője, Jack Dorsey elismerte, hogy letiltottak egyes, Joe Biden demokrata párti politikusra, amerikai elnökjelöltre, illetve a fiára vonatkozó híreket.

november 28. – Súlyos zavargások robbannak ki Párizsban és mintegy 70 francia nagyvárosban a a nemzetbiztonsági törvénytervezet azon cikkelye ellen, amely szabályozza a rendőrség tagjairól munkájuk elvégzése közben készült képek és felvételek közzétételét. Párizsban a felvonulást anarchista rendbontók próbálták megzavarni, az összecsapásokban 98 rendőr megsérült. Rendőri szakszervezetek kifogásolják a rendfenntartó szervek elleni, szervezett hisztériakeltést.

December

december 2. –  Elhunyt Valéry Giscard d’Estaing, aki 1974 à 1981 között Franciaország köztársasági elnöke volt.

december 6. – Parlamenti választást tartanak Romániában, melyen a Szociáldemokrata Párt (PSD) végzett az első helyen, megelőzve a kormányzó jobbközép Nemzeti Liberális Pártot (PNL). Az RMDSZ a  szavazatok 5,74 százalékát kapta. Közel 9 százalékos támogatással bejutott a parlamentbe egy tavaly alakult ultranacionalista párt, a vírustagadó, összeesküvés-elméleteket terjesztő, széélsőségesen magyarellenes Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR).

december 10. – Brüsszelben megszületett a megállapodás az Európai Unió következő többéves költségvetéséről és a koronavírus utáni helyreállítási alapról a tagállami vezetők csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozóján. A dokumentumban a lengyel és magyar követelésnek eleget téve rögzítették, hogy nem alkalmazzák addig a jogállamisági rendeletet, míg az Európai Bíróság ki nem mondja, hogy az megfelel-e az uniós jognak.

december 15. Megerősítette Joe Biden demokrata párti elnökjelölt győzelmét az Egyesült Államok 50 államában és a fővárosban, Washingtonban összegyűlt elektori testület, amely hivatalosan megválasztja az Egyesült Államok elnökét.

december 23: Gyakorlatilag teljes blokád alá került Nagy-Britannia, miután több tucat ország felfüggesztette az onnan induló illetve oda irányuló járatokat, Franciaország pedig a Csatornán át való, teljes forgalmat egy új koronavírus-variáns miatt. Több ezer brit rekedt Törökországban. A hónap folyamán az új mutáns vírus miatt Svájcban rekedt és ott elkülönített brit csoport tagjai százszámra szöktek el a számukra csapdát jelentő karanténból.

december 24.: Szinte az utolsó pillanatban megállapodás született az Európai Unió és az Egyesült Királyság jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről.

Források: 

https://hu.wikipedia.org/wiki/2020

https://en.wikipedia.org/wiki/2020

https://en.wikipedia.org/wiki/Timeline_of_the_COVID-19_pandemic

https://en.wikipedia.org/wiki/Portal:Current_events/February_2020

https://www.calagenda.fr/histoire-annee-2020.html

https://en.wikipedia.org/wiki/2020_in_politics_and_government

nydailynews.com

hirado

Hirmagazin.eu