Budapesten sok teherautó vagy busz után haladva az ember azt gondolná, hogy nem gázolajjal, hanem tatai brikettel üzemelnek.
Két hete téma a Volkswagen-ügy: ma már köztudott, hogy a konszern dízelmotorjainak magasabb a károsanyag-kibocsátásuk, mint az a hivatalos közleményekben és a cég önbevallásában szerepel. Nem is a szén-dioxid, hanem a nitrogén-oxid kibocsátási szintje magasabb, ráadásul nagyon sokkal annál, mint ahogy azt a Volkswagen állította. Mindez úgy lehetséges, hogy az autók központi számítógépe érzékelte, hogy a kocsi éppen tesztpadon fut, és erre az időre úgy hangolta a dízelmotorokat, hogy a mérések során a kibocsátás éppen olyan legyen, amely megfelel a környezetvédelmi előírásoknak. A konszern vezérigazgatója hamar belebukott az ügybe, a részvényárfolyamok meredeken esni kezdtek, és a cég elvesztette tőzsdei értékének egyharmadát. Hogy mindez Amerikában pattant ki: nem véletlen. Az európainál jóval szigorúbbak a környezetvédelmi előírások, így jószerével csak a teherautóknak van dízelmotorjuk.
A mérési határok egyébként Európában is irreálisan kis kibocsátást írnak elő,
amelynek megfelelni meglehetősen nehéz – vagy szinte lehetetlen. De nem kell messzire menni: az autótulajdonosok mindegyike tisztában van vele, hogy a saját – bármely cég által gyártott – gépkocsija jóval többet fogyaszt, mint ami az autó hivatalos adataiban szerepel. Merthogy azt a gyártók olyan steril körülmények között mérik, amelyek a hétköznapi használat közben megismételhetetlenek. És persze nem relativizálva a német autógyártó problémáját: Budapesten sok teherautó vagy busz után haladva az ember azt gondolná, hogy nem gázolajjal, hanem tatai brikettel üzemelnek, és olyan durva koromfelhőt bocsátanak ki, hogy elhomályosítják az egyre gyérebb októberi napsütést.
Nem így Kaliforniában: Los Angeles vagy San Francisco utcaképét néhány éve jellemzően a hibridautók uralták. Egy évvel ezelőtt azonban meglepve tapasztaltam, hogy egyre több a tisztán elektromos meghajtású autó. Nemcsak azért, mert brutális adókedvezményt kapnak a vásárlók, és jól kiépített a töltőállomások hálózata, hanem mert elektromos autót vásárolni menő: sokat javít a sofőrök társadalmi megítélésén, ha ezzel is kifejezik, hogy fontos nekik a környezet védelme.
Ha valaminek, az elektromos autók további térhódításának biztosan segít a dízelbotrány. Szakértők szerint az egész autóipart meg fogja rengetni a dízelügy, és egyre inkább felértékelődnek a hangtalanul sikló, brutálisan gyorsuló villanyautók. „Hol van az még” – legyinthetnek erre. Hát itt.
Elon Musk, aki átvette Steve Jobstól a Szilícium-völgy trónját, nemcsak magánűrhajókat reptet a Nemzetközi Űrállomáshoz, de cége, a Tesla a vágy tárgyává tette az elektromos meghajtású autókat. Musk a közelmúltban nyitotta meg holland üzemét, és most Kelet-Európában nézelődik. Jelen pillanatban úgy tűnik, a szlovákok a Jaguar után ezt a gyárat is elviszik az orrunk elől, de talán van még valamennyi esély, hogy nálunk telepedjen le a 21. század iparága. És ha a napelemek ára is olyan ütemben zuhan, mint eddig, akkor tíz év múlva fillérekbe fog kerülni a megújuló energia (szemben a méregdrága atom- és szénerőművekkel). Biztos vagyok benne, hogy húsz év múlva a buszok sem fognak kormot fújni az arcunkba.
Bus István, a Playboy főszerkesztője
Forrás: metropol; Kép: Google,
Korrektúra: www.hirmagazin.eu
