2015. 06. 07. – 21:51 forrás: MTI
A várakozásoknak megfelelően a kormányon lévő, iszlamista gyökerű konzervatív kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) nyerte a Törökországban vasárnap tartott parlamenti választásokat, de a csaknem végleges eredmények szerint minden bizonnyal elveszíti több mint 12 éven át élvezett abszolút többségét.
A TASZSZ orosz hírügynökség ankarai tudósítója a szavazatok 96 százalékos feldolgozottsága után azt jelentette, hogy Recep Tayyip Erdogan államfő volt pártja a szavazatok 41,5 százalékát gyűjtötte be, vagyis 261 mandátumot szerzett az 550 fős törvényhozásban.
Ez azt jelenti, hogy az AKP elveszíti abszolút többségét, így – mint elemzők rámutattak – el kell állnia az elnöki rendszer bevezetésére irányuló tervétől. Ennek megvalósításához kétharmados többségre lett volna szüksége, de már a voksok háromötödének birtokában is népszavazásra bocsáthatta volna az elnöki demokrácia ügyét.
Isztambul, 2015. június 7.
Recep Tayyip Erdogan török elnök integet egy szavazóhelyiségből távozóban a törökországi parlamenti választásokon Isztambulban 2015. június 7-én. (MTI/EPA/Tolga Bozoglu)
Először jutott be a parlamentbe a kurdbarát Népi Demokratikus Párt (HDP). A korábbi kurdbarát Béke és Demokrácia Párt (BDP) és néhány kisebb baloldali csoport 2012-es tömörüléséből létrejött, egyre népszerűbb pártnak – első kurd pártként – sikerült átlépnie a bejutáshoz szükséges 10 százalékos küszöböt. A párt csaknem 12 százalékot és ezzel mintegy 80 mandátumot szerzett.
A Yani Safak című iszlamista konzervatív lap nem hivatalos részeredményekre hivatkozva korábban még azt állította, hogy az AKP hatvan százalékos többséget szerzett, az HDP pedig nem jutott be a parlamentbe.
Hiába kampányolt Erdogan
Megfigyelők szerint az eredmény vereséget jelent Erdogan számára, aki a választási hadjárat során élesen támadta a HDP-t, noha az alkotmány semlegességet követelt volna meg tőle. A kurdbarát párt ugyanakkor mindenekelőtt azzal kampányolt, hogy egyedül tömörülése képes megakadályozni Erdogan tervét az elnöki rendszer bevezetésére , ami – társelnöke, Selahattin Demirtas szerint – egyet jelentett volna a „diktatúrával”.
A vasárnapi választásokon második helyen a balközép Köztársasági Néppárt (CHP) végzett a voksok 25,2 százalékával, ez az eredmény 129 képviselői helyre jogosítja fel, míg harmadikként a jobboldali Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP) futott be a szavazatok 16,7 százalékának megszerzésével, ami 84 mandátumot jelent számára.
A 2011-es parlamenti választásokon az akkor még kormányfő, Recep Tayyip Erdogan által vezetett AKP a szavazatok 49,8 százalékát szerezte meg, és ezzel 327 mandátumhoz jutott.
Gyorsan jöhet egy előre hozott választás
Késő esti jelentések szerint a részvételi arány rendkívül magas, 85,3 százalékos volt. Külföldön 2,9 millió török állampolgár adhatta le szavazatát, erre május végéig volt lehetőségük a török nagykövetségeken és konzulátusokon.
A választási eredményre reagálva a kormánypárt egyik magas rangú képviselője felvetette egy kisebbségi kormányzás, továbbá egy előre hozott választás lehetőségét. A HDP követői és ellenfelei vasárnap kölcsönösen a választások manipulálásával vádolták egymást a közösségi oldalakon.
Nem volt nyugodt választás
A délkelet-törökországi Sanliurfa városában vasárnap a különböző pártok követői között kitört összecsapásokban 15-en megsebesültek – jelentette a DHA hírügynökség. A Radikal című digitális újság jelentése szerint az IHD emberi jogi egyesület több településen is szabálytalanságokat tapasztalt a választások alatt.
A belügyminisztérium információi szerint a vasárnapi voksolás rendjére a biztonsági erők több mint 400 ezer tagja vigyázott és több tízezer megfigyelő ügyelt a voksolás tisztaságára.
A választási kampány légköre meglehetősen feszült volt, több incidens is történt, a legutóbbi éppen pénteken egy ellenzéki nagygyűlésen, a délkelet-törökországi Diyarbakirban. A HDP elleni robbantásos támadásban ketten meghaltak és több mint százan megsebesültek.
