Május 15-ére tűzte ki az Európai Bíróság az Európai Bizottság Magyarországgal, Lengyelországgal és a Cseh Köztársasággal szemben indított úgynevezett kvótaper tárgyalásának időpontját.
A tárgyalás előkészítése keretében a Bíróság kérdéseket is küldött a feleknek, amelyeket a magyar kormány nevében az Igazságügyi Minisztérium a mai napon megválaszolt. Válaszunkban nyilvánvalóvá tettük, hogy a magyar kormány továbbra is kiáll a kötelező migránskvóta ellen és Magyarország sem az egyszeri, sem az állandó kvótából nem kér. Egyetlen ország se legyen kötelezhető migránsok befogadására akarata ellenére.
Mint ismert, az Európai Bizottság tavaly januárban beperelte Magyarországot a kvótaítélet végre nem hajtása miatt. Ez a per a brüsszeli döntéshozatalon 2015-ben csellel átvert egyszeri kötelező kvótáról szól, amely Magyarországot 1294 migráns betelepítésére kötelezné. Magyarország a jogtalan döntés miatt korábban az Európai Bírósághoz fordult, és most állunk az újabb tárgyalás elé, amit az Európai Bizottság indított azért, mert nem vagyunk hajlandóak végrehajtani a kvótaítéletet és nem kezdjük el a betelepítést. Magyarország sem az egyszeri, se az állandó kötelező kvótából nem kér, a magyar emberek erről számos alkalommal döntöttek
Meggyőződésünk, hogy ez az egyszeri kvóta csak a kezdet, de a brüsszeli bevándorláspárti vezetés valódi célja, hogy az állandó, felső korlát nélküli, automatikus kötelező kvótát, vagy más néven áttelepítési mechanizmust vezessen be, erre több brüsszeli nyilatkozat utal. Abban is biztosak vagyunk, hogy ha a májusi európai parlamenti választáson a bevándorláspárti erők kerülnek többségbe, és az uniós intézmények vezetésébe, akkor újra napirendre fogják venni a migránsok kötelező elosztását.
Az Európai Bíróság most feltett kérdései alapvetően arra vonatkoznak, hogy a kvóta-határozat jogellenességére az alperes tagállamok mennyiben hivatkozhatnak ebben az eljárásban, figyelemmel arra is, hogy korábban Magyarország és Szlovákia megtámadta a határozatot, de a Bíróság ítéletében nem semmisítette azt meg
A kérdésekre adott válaszokban Magyarország, a perben eddig is képviselt álláspontjával összhangban, úgy foglalt állást, hogy a határozat jogszerűségének kérdésétől függetlenül az Európai Unió működéséről szóló szerződés 72. cikke – amely fenntartja a tagállamok jogát a belső biztonság és a közrend fenntartása érdekében szükséges intézkedések elfogadására – lehetővé teszi, hogy a tagállamok igazolják egy kötelezettségszegési perben a kvóta-határozat végrehajtásának elmaradását, és így a nekik felrótt jogsértés nem állapítható meg. Magyarország emellett fenntartja, hogy a Bizottság eljárása több szempontból jogsértő volt, ezért a keresetet el kell utasítani.
A 2019. május 15-i tárgyalást követően az ügyben kijelölt főtanácsnok indítványt terjeszt majd elő; az ítélet 2019 nyarán, őszén várható. Mivel a kvóta-határozat időbeli hatálya 2017 szeptemberében lejárt, Magyarország álláspontja szerint egy marasztaló ítélet esetén sem lehetséges annak visszamenő hatályú alkalmazása.
Igazságügyi Minisztérium
