A nemzeti összetartozás napja a 98 éve, 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződésre emlékeztet, amelynek következtében Magyarország elveszítette területének kétharmadát. Több mint hárommillió magyar, vagyis az akkori magyar lakosság egyharmada más országokba került.
MTI Fotó: Kallus György
Raffay Ernő történész az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában elmondta: a trianoni békediktátum legfontosabb negatívum az volt, hogy 1918. október 31-én Károlyi Mihály alakított kormányt Magyarországon, amit nem fogadtak el a győztes hatalmak, majd az azt követő Tanácsköztársaságot sem fogadta el a Clemenceau vezette békekonferencia, így nem volt kivel tárgyalni.
Az akkori elképzelés szerint Budapestet is Csehszlovákiához csatolták volna, arra hivatkozva, hogy a Weiss Manfréd Acél- és Fémművekben, valamint a környékbeli gyárakban, körülbelül 30 ezer szlovák dolgozott – hívta fel a figyelmet Raffay Ernő.
„A korabeli magyarságot leírhatatlan lelki helyzetben találta a román megszállás, valamint a cseh csapatok bevonulása” – hangsúlyozta.
Amikor 1921-ben a Magyar Királyság parlamentjében megtörtént az 1920-as békeparancs ratifikációja, akkor a magyar miniszterelnök, Teleki Pál, miután előterjesztette azt, kérte a parlamentet, hogy helyezze őt vád alá, amely természetesen nem történt meg – közölte Raffay Ernő.
Ekkor realitássá vált a békeszerződés, és megindult északról, délről, kelet és nyugat felől a magyarok menekülése. Ugyanis a román hadsereg rendkívül durván, míg a szerb hadsereg a gyilkosságig menően üldözte a magyarokat – tette hozzá.
1919. augusztus 4-én a románok elfoglalták Budapestet, majd Győrig jutottak el, a győri hadiipart leszerelték és elvitték – emlékeztetett.
Úgy folytatta: a visszavonuló román hadsereg körülbelül 30-35 ezer vagonnyi rablott holmit vitt el, amelyből mind a mai napig nem kaptunk vissza semmit, de a megszállás alá került, elszakított területeken is hihetetlen rablásokra került sor.
Forrás: M1 Ma reggel
