Magyarország és Szlovákia először egy konzultációs eljárás, utána pedig egy választott bíróság döntésében bízhat, ha ismét Ukrajnán keresztül akar kapni orosz kőolajat – mondta az InfoRádióban Tóth Norbert nemzetközi jogász.
Magyarország és Szlovákia együtt konzultációs eljárást kezdeményezett az Európai Uniónál Ukrajnával szemben az ország váratlan és barátságtalan lépése miatt, amellyel részlegesen leállították a hazánkba irányuló kőolajszállítást – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még hétfőn Brüsszelben. A tárcavezető szerint az orosz Lukoil kőolajtranzitjának leállításáról szóló ukrán döntés súlyosan veszélyezteti Magyarország és Szlovákia energiaellátását, mert a Lukoil a magyar kőolajimport egyharmadát és a szlovák kőolajimport mintegy 45 százalékát adja jelenleg.
Ukrajna az Európai Unióval 2014-ben kötött társulási szerződését sérti meg a kőolajtranzit megszüntetésével – mondta az InfoRádióban Tóth Norbert. A nemzetközi jogász kifejtette, hogy az energiakereskedelem külön tétel a szerződésben, és gyorsított eljárásra van lehetőség, ha az egyik panaszos fél kéri a sürgősségi eljárást.
„Az Európai Uniónak kell jeleznie a panaszt Ukrajna felé. Ha ezt megteszi, és meg fogja tenni véleményem szerint, akkor három napon belül kell konzultáció keretében a két félnek valamilyen megoldást találnia. Erre van egy kereskedelmi bizottság, ha ez nem vezet eredményre, akkor lehet továbbléptetni az eljárást, és eseti választott bíróság létrehozására kerülhet sor” – sorolta a lehetőségeket a szakértő.
A háromfős választott bíróság összetételéről meg kell állapodnia Ukrajnának és az Európai Uniónak, ha nem sikerül, akkor a kereskedelmi bizottság egy 15 fős listáról sorsolja ki a tagokat. A megválasztott bíróknak a gyorsított eljárás szabályai szerint 45 napjuk van arra, hogy határozatot hozzanak, amely kötelezi a feleket.
További kérdés, hogy mi történik, ha Ukrajna nem hajtja végre a választott bíróság döntését. Tóth Norbert emlékeztetett, minden félnek be kell számolnia arról, hogy a bíróság határozatában foglaltakat hogyan hajtotta végre, és ezt a kereskedelmi bizottság folyamatosan ellenőrzi. Ha Ukrajna nem hajtja végre, az nyílt szerződésszegés, ennek pedig a nemzetközi jogász szerint komoly következményei lehetnek, mert az Európai Unió felfüggesztheti az Ukrajnával kötött társulási szerződés egyéb pontjait is, ami rendkívül érzékenyen érintené az országot.
