forrás: MTI
Budapesten és több vidéki városban is lesznek megemlékezések ma, a kommunizmus áldozatainak emléknapján. Ma zárul a Szovjetunióba hurcoltak emlékéve is. Orbán Viktor miniszterelnök a rákoskeresztúri új köztemető 297-es parcellájánál mond beszédet.
A Rákoskeresztúri új köztemető 297-es parcellájánál a Nemzeti Örökség Intézete (Nöri) rendez megemlékezést. Beszédet mond Orbán Viktor miniszterelnök, köszöntőt mond Radnainé Fogarasi Katalin, a Nöri főigazgatója, továbbá Boross Péter, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke.
A belvárosban a Honvéd téren, a Gulág-emlékműnél Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke mond ünnepi beszédet. Köszöntőt mond Szabó László egykori rab, zárszót mond a Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány képviseletében Nagyné Pintér Jolán.
Délután a XI. kerületben, a Memento: az 1945-56 között kivégzettek emlékművénél lesz megemlékezés. Itt beszédet mond Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára és Hoffmann Tamás, Újbuda polgármestere.
A Budavári Önkormányzat a Magyarság Házában tartja megemlékezését, a résztvevők megtekinthetik Matúz Gábor: Nincs kegyelem című filmjét.
Több vidéki megemlékezés is lesz
Pécsen Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára mond beszédet.
Debrecenben a Gulág 800.000! köztéri installációnál tartanak rendhagyó megemlékezést. Felszólal mások mellett Pósán László fideszes országgyűlési képviselő.
Sopronban konferenciával és kiállítással emlékeznek meg a Nyugat-Magyarországról a Gulágra hurcolt áldozatokról és a korabeli eseményekről.
A Szovjetunióba hurcoltak emlékéve zárásaként a Hadtörténeti Intézet és Múzeum dísztermében rendeznek megemlékezést: Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára mond beszédet. Ezután az emlékbizottság támogatásával megvalósult projekteket mutatja be Kovács Emőke, a bizottság szakmai vezetője, majd a múzeum levéltárának munkatársai tartanak beszámolót az elhurcolt katonák adatbázisának összeállításáról.
Vasárnap a főváros IX. kerületében felavatják a Málenkij Robot Emlékhelyet. Beszédet mond Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Eötvös Péter, a Kommunizmus Bűnei Alapítvány elnöke.
Elsőként hazánkban
Az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává nyilvánította. Közép- és Kelet-Európában elsőként Magyarország döntött úgy, hogy legyen emléknapja a kommunizmus áldozatainak, akikről először 2001. február 25-én emlékeztek meg az Országgyűlésben és az ország középiskoláiban, s azóta minden évben tartanak emlékünnepségeket. 1947-ben a szovjet megszálló hatóságok ezen a napon tartóztatták le Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát, akit országgyűlési képviselőként mentelmi jog védett. Ez volt az első lépés Magyarországon a totális egypárti diktatúra kiépítése felé, amely a kommunistáktól még távolságot tartó erők megfélemlítésével, az FKGP feldarabolásával járt, s egyben megnyitotta az utat Nagy Ferenc miniszterelnök májusi eltávolítása előtt.
Egymillió áldozat
Kelet-Közép-Európában a rendszer áldozatainak száma elérheti az egymilliót, ennyi ember vesztette életét kivégzés, éhínség miatt vagy kényszermunkatáborban. Jóval magasabbra tehető azonban azoknak a száma, akiket a diktatúra hétköznapi valósága testileg és lelkileg nyomorított meg. A rendszer áldozata volt az is, akit vallattak és kínoztak, megbélyegeztek, kirekesztettek vagy börtönbe zártak, akit csoport- vagy vallási hovatartozása miatt üldöztek, mindenki, akit megfosztottak a szabad cselekvés és választás lehetőségétől. A magyar kormány 2013-ban rendeletet hozott a kommunizmus áldozatainak emelt juttatásáról.
A kormány a 2015-ös évet a 70 évvel ezelőtt a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévévé nyilvánította, majd az emlékévet 2017. február 25-éig meghosszabbította.
