A kormányoldal és ellenzék is a szabadság mellett tett hitet a kommunizmus áldozatainak emléknapján. Az ünnepségeken a szónokok az emlékezés fontosságát hangsúlyozták.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter az Uránia Nemzeti Filmszínházban tartott megemlékezésen arról beszélt, hogy a kommunista diktatúrának világszerte 100 millió áldozata volt, becslések szerint 700 ezer magyart hurcoltak el málenkij robotra, közülük 300 ezren soha nem tértek vissza.
„Emlékezzünk azokra a generációkra”, akiket meggyilkoltak, elüldöztek, kényszermunkatáborokba hurcoltak – mondta Gulyás Gergely, hozzátéve, hogy a titkokkal és elhallgatással övezett kommunista diktatúra mögött megtört emberi sorsok és nemzedékek vannak. A miniszter szerint az emlékezésért vívott küzdelem fontos eredménye, hogy Magyarország elsőként tette hivatalossá a kommunizmus áldozatainak emléknapját.
Gulyás Gergely szerint a kommunista diktatúra véget ért Magyarországon, de a kommunisták és bűneik „velünk élnek”. A gyilkos eszme is feltűnik még – mondta a miniszter, utalva a főváros új vezetésének Budapest szabad című kiállítására, amely szerinte a szovjet megszállásra, emberek ezreinek meggyilkolására emlékezik.
Schmidt Mária, a „30 éve szabadon” emlékév koordinálásáért felelős kormánybiztos, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az ünnepségen hangsúlyozta: a második világháború után több mint fél évszázadon át „elhallgatás, tagadás, féligazságok” jellemezték Európát. Fel kell nyitni azok szemét, akik nem tapasztalták meg a kommunizmus rideg valóságát – fűzte hozzá.
Az emléknapon Kövér László házelnök és Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere is koszorút helyezett el a budapesti Vértanúk terén található emlékműnél.
Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi oldalán is megemlékezett az áldozatokról.
A Fidesz közleményében azt írta, családok és emberi életek százezreit tette tönkre a kommunista diktatúra. A Kereszténydemokrata Néppárt közleményében hangsúlyozta: kegyelettel emlékeznek mindazokra, „akiknek életét így vagy úgy megnyomorította a vörös diktatúra”. Mint írták, a magyarok élen jártak a kommunista diktatúra elleni küzdelemben.
A Párbeszéd kommünikéje szerint Magyarország szolidáris és szabad jövőjének garantálása érdekében „nem feledkezhetünk meg a vészterhes történelmi időkről”.
A Magyar Liberális Párt közleményében tudatta: bár jelenleg a legnagyobb fenyegetést Európára a szélsőjobboldal és a populisták előretörése jelenti, „nem feledkezhetünk meg a szélsőbaloldal bűneiről sem” – áll a közleményben.
A Jobbik szerint „nem véletlen, hogy a Fidesz-kormány ideje alatt sem ismerhetjük meg az úgynevezett ügynökaktákat, és így ma is névtelenségbe burkolózhatnak a kommunista egypártrendszert egykori ügynökei, titkosszolgái”.
Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává, annak emlékére, hogy 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát.
