forrás: hirado.hu

A zöldhatáron belépő gyermekek ellátása, lehetőségei lényegesen különböznek a felnőtt migránsokétól. Egy tavalyi uniós tanulmány szerint a szüleik nélkül érkező gyerekek ellátásában, ügyeik intézésében akadt nem egy hiányosság.

A gyerekeket a kormány teljesen külön kezeli – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Magyarországra érkező határsértők lehetőségei, a menekültkérelmek elbírálásának augusztusi változása kapcsán. A politikus a kiskorú migránsok helyzetéről a csütörtöki kormányinfón beszélt.

Migráns család a budapesti Keleti pályaudvar aluljárójában 2015. július 15-én este.
MTI Fotó: Balogh Zoltán

Nem visszaküldhetők

Magyarországon a zöldhatáron belépő gyermekek ellátása, lehetőségei lényegesen különböznek a felnőtt migránsokétól.  Lázár János hangsúlyozta, hogy Magyarország a kiskorú migránsok számára megfelelő ellátást fog biztosítani, a kormány vizsgálja, hogyan tudja emelni ennek a színvonalát. Azt is kiemelte, hogy a gyermekek nem visszaküldhetőek, biztonságosnak minősített országokba sem.

Ha a kiskorú a szüleivel jön, akkor családjával együtt általában a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz (BÁH) tartozó befogadóállomásokon helyezik el. Az ő menekültügyi eljárásuk ugyanúgy zajlik, mint a felnőtt kérelmezőké. A hivatal a hirado.hu-val azt közölte, a menedékkérők a befogadó intézményekben ellátásban részesülnek, napi háromszori étkezést, egészségügyi ellátást, havonta tisztasági csomagot, és a második hónaptól szabad felhasználású költőpénzt is kapnak. Kiskorúaknak napi ötszöri étkezés jár, és életkoruknak megfelelően gondoskodnak róluk, ezen túlmenően biztosítják számukra az oktatáshoz való hozzáférést is.

A menekültügyi őrizetről szóló 2013-as BM-rendelet szerint a kiskorúaknak hivatalosan a szabadidős tevékenységhez szükséges feltételeket, illetve eszközöket, így különösen játszószoba használatát, gyermekpedagógus vagy speciálisan képzett szociális gondozó által nyújtott foglalkoztatást szintén biztosítani kell.

A BÁH azt is közölte, hogy jelenleg a befogadó intézmények a kérelmezők kirívóan magas számára tekintettel zsúfoltak, a befogadó kapacitások felett működnek. Naponta mintegy 4000-4500 főt lát el folyamatosan a Hivatal, köztük sok kiskorút, közülük idén ketten már magyarországi befogadóállomáson születtek.

Ha elhiszik, hogy kiskorú, felnőtt segítőt kap

Ha egy kiskorú, vagyis 18 év alatti személy felnőtt kísérő nélkül érkezik, akkor szintén kérheti a Bevándorlási Hivataltól – írásban és szóban is az anyanyelvén –, hogy vizsgálják meg, kaphat-e menekültstátuszt. Az eljárás alatt felnőtt segítőt neveznek ki mellé, aki a gyermek menekültügyi meghallgatásán is részt vesz. A Bevándorlási Hivatal honlapján közöltek szerint a gyámhatóság által automatikusan kirendelt ügygondnok a kiskorú helyett és az ő érdekében jár el. A hivatal arra is felhívja a figyelmet, hogy ha a menekültügyi hatóság úgy ítéli meg, hogy a kérelmező nem kiskorú, akkor orvos-szakértőt rendel ki életkora megállapítására.

A kísérő nélküli kiskorúak magyarországi helyzetéről szóló 2014-es uniós tanulmány szerint ugyan az előző években több előrelépés is történt Magyarországon ezen gyermekek elhelyezésében, illetve ügyeik intézésében, vannak még hiányosságok.  Az EU Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapjának társfinanszírozásával készült dolgozat szerint késhet az ügygondnokok kirendelése, ami a menekültügyi eljárások elhúzódásához vezet. Ennek eredményeképpen pedig előfordul, hogy a kiskorú a menekültügyi eljárás befejeződése előtt válik nagykorúvá és ezáltal később, elismert menekültként – a hatályos jogszabályok szerint – nem jogosult utógondozói ellátásra.

A tanulmány szerint jóllehet a kísérő nélküli gyermekek számára kijelölt ügygondnokok egy része részt vett a civil szervezetek által nyújtott képzéseken, a gyakorlat azt mutatja, hogy sok esetben nem rendelkeznek megfelelő menedékjogi, illetve idegenrendészeti ismeretekkel. A kiskorúak ingyenes jogi segítséghez való hozzáférése az elhelyezésükre szolgáló gyermekotthonokban korlátozott vagy nem elérhető, ezáltal fejlesztésre szoruló terület – írták.

A Tisza árterében, Szeged közelében elfogott pár kisgyermekeivel 2015. június 24-én. A rendőrség idegenrendészeti akció keretében átfésülte a Tisza aljnövényzettel benőtt, erdős árterét. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

A kevés maradó menedéket talál

Az egyedül érkező kiskorú menedékkérőket a fóti Károlyi István Gyermekközpontban helyezik el. Kádas István, az intézmény igazgatója az ATV-n pénteken azt mondta, főleg afganisztáni gyerekek vannak náluk, jóval kevesebb szíriai, Afrikából pedig még kevesebben érkeznek. Hozzátette: a kiskorúak, amikor Fótra kerülnek, jellemzően fáradtak és éhesek – de nem betegek –, és olyan is van köztük, akinek mentális segítségre van szüksége.

Az igazgató szerint a tartósan Fóton maradó kiskorú kérelmezők mindegyike megkapja a menekült vagy az oltalmazotti státuszt. Hangsúlyozta, hogy a kiskorúak között csak elvétve fordul elő kisgyerek, döntő többségük 16-17 éves fiú, akik nagy része számára nem Magyarország a végcél, ezért továbbmennek Nyugatra.

Azok, akik itt maradnak, hasonló ellátásra jogosultak, mint a magyar fiatalok. Példaként az intézményvezető is megemlítette, hogy  miután a kísérő nélküli kiskorú betölti a 18. életévét, utógondozottként továbbra is a fóti gyermekközpontban maradhat. Van olyan utógondozott, aki egyetemre felvételizett, ami ugyan nem sikerült neki, de tovább próbálkozik, és pótfelvételi kérelmet adott be egy magyarországi főiskolára. Többen vannak, akik eljutottak az érettségig – idén heten, tavaly négyen – a többségre pedig az jellemző, hogy legalább egy OKJ-s szakmával el tudják látni – tette hozzá az igazgató.

Kádas István arról is beszélt, hogy a gyermekközpontnak olyan külföldi származású dolgozói is vannak, akik beszélik az Afganisztánban, Pakisztánban használatos pastu, dari, fárszi (perzsa), illetve urdu nyelveket. A 2014-es uniós tanulmányban ezzel kapcsolatban az szerepel, hogy továbbra is kihívásként értékelhető a tolmácsolás korlátozott biztosítása, ami az egészségügyi ellátások és a jogi képviselet vonatkozásában is kulcsfontosságú lenne.

A BÁH nem tudja megmondani, hányan kezdik meg a tanévet

A Magyar Nemzet szombati számában arról írt, hogy a Bevándorlási Hivatal adatai szerint a magyarországi befogadóállomásokon mintegy kétszáz menekült gyerek tartózkodik, akiknek szeptemberben el kellene kezdeniük az óvodát vagy az iskolát.

A BÁH szerint a gyerekek közül 158-an iskoláskorúak, 47-en óvodáskorúak; a legtöbb gyerek, 70 a debreceni befogadóállomáson van. A BÁH azt is kiemelte, hogy a mostani számok alapján nem lehet megmondani, hányan kezdik meg a tanévet.

A Magyar Nemzetnek az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelési államtitkársága úgy nyilatkozott: a törvény lehetővé teszi, hogy a menekülttáborok területén iskolák működjenek, de jelen helyzetben ez nem indokolt. Nincsenek meg a feltételek, hogy ennyi különböző anyanyelvű gyereket neveljenek, a gyerekek magyar nyelvű nevelését és oktatását a tartózkodási helyük szerinti iskolában tudják biztosítani – közölte az államtitkárság.