Aztán, ahogy bejutottak, nagyon kedélyes beszélgetés zajlott arról, hogy miben nem hibás Kína! Gratulálunk! Ezzel ellentétes viszont az a tény, hogy a koronavírustól gazdaságilag „lepukkant” országokban a kínai milliomosok, milliárdosok, meghatározó tulajdoni befolyást szereztek/szereznek a gazdaság minden területén, úgy mint az ingatlanpiacon, az energiaszaktorban, a gyártásban, stb.. Milyen érdekes ez, nemde?
A WHO kutatóit tetőtől talpig beöltözött kínai kollégák kísérik mindenhová Vuhan városában / EPA/ROMAN PILIPEY
Egy év elteltével végre bejutottak az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kutatói a koronavírussal kapcsolatos összeesküvés-elméletek középpontjában álló, szigorúan őrzött vuhani víruslaboratóriumba.
Az eddig elzárt laboratóriumban többek között arra keresik a választ, hogy onnan szabadulhatott-e ki esetleg a vírus, amely Vuhan városában jelent meg először a világon valamikor 2019 végén.
A különböző összeesküvés-elméletek burjánzását csak elősegítette a tény, hogy a kínai hatóságok csak pár nappal ezelőtt engedték be a városba azt a nemzetközi kutatócsoportot, amely a fertőzés eredetét kutatja.
Eddig csak találgatások láttak napvilágot; a legvalószínűbb elmélet szerint a vírus egy vadon élő állatról – talán denevérről – terjedt át az emberre, és ennek valószínű színhelye a nevezetes vuhani vadhúspiac lehetett.
Persze, találgatások! De az ugye tény, hogy a kínaiak évente 4 és 20 millió között számban ölnek meg kutyákat azért, hogy megegyék őket! .. Idézünk egy Kínában élő magyartól, hogy Ő hogyan látta ott az évek alatt, hogy valójában mit is esznek meg a kínaiak:
. Vannak bizonyos részei Kínának, ahol az év egyes szakaszaiban, tél közepén esznek kutyát. Étteremben viszont ritkán lehet kapni, nyilvánosan csak egyetlen étterem van, Tibetiben, ahol van kutyaleves az étlapon, viszont a titkos átjárókban, félig a föld alatti bunkerekben kutyahús fortyog az üstben.. De való igaz, hogy a csirkebéltől kezdve cápauszony-levesen át a malacfüllel töltött tavaszi tekercsig… mindent lehet enni.
Pekingben van egy piac, ahol sült skorpiótól kezdve, grillezett selyemhernyó, nyársra húzott bébimadarak, majomagyvelő, pikáns denevér (fűszerezett nyershús), nyárson sült macska, de tücskök, szöcskék, hangyák is vannak.
S bár turistalátványosság, a fintorogva kóstolgató külföldiek mellett számos helyit látni, aki nyugisan eszi a sült hernyót.
Egyébként pedig a jelenség történelmi okai megmagyarázzák, hogy miért esznek meg szinte mindent: az ország történelme során többször volt milliók halálát okozó éhínség, így rákényszerültek, hogy mindent megegyenek.
Mindenki ezt olvassa most!
Biztonsági őr áll a Vuhani Virológiai Intézet épülete előtt Hupej tartomány székvárosában, Vuhanban 2021. január 27-én. / Fotó: MTI/EPA/Roman Pilipe
Ha ez így van, akkor a WHO szakemberei nagyot léphettek ma előre, hiszen beszélni tudtak a „Denevérasszony”, azaz „Batwoman” becenevű kínai virológussal, Dr. Shi Zhenglivel, a Vuhani Virológiai Intézet egyik vezető kutatójával.
A denevérekkel kapcsolatos kutatásairól híres Dr. Shi cáfolta, hogy a vírus a laborból szabadult volna el. Szerinte a denevérek koronavírus „természetes gazdatestei”, és a rejtélyt az jelenti, hogy hogyan „ugorhatott át” a kórokozó az állatról az emberre.
– Őszinte, nyílt beszélgetést folytattunk. Kulcskérdéseket tettünk fel, és azokra választ is kaptunk – írta Twitteren a WHO egyik szakértője, Peter Daszak. Az elhangzottak részleteiről egyelőre nem érkezett hír.
– Nagyon tanulságos volt a látogatás. Sok kérdést vetett fel – mondta a Reutersnek Thea Fischer, a kutatócsoport egy dán tagja.
A kutatók azt kérték a kínai hatóságoktól, hogy bocsássák rendelkezésükre valamennyi ott őrzött koronavírus-típus mintáját, hogy megnézhessék, melyik variáns áll a legközelebbi rokonságban a világjárványt okozó SARS-CoV-2-höz.
A WHO delegációja összesen két hetet tölthet el Kínában a járvány kialakulásának okait kutatva.
