Josep Borrell, a palesztin külügyminiszter és az izraeli kormányfő is határozott álláspontot fogalmazott meg kedden a gázai helyzettel kapcsolatban.
Izrael háborús fegyverként alkalmazza a kiéheztetést a Gázai övezet mintegy egymillió lakójával szemben – jelentette ki kedden Rijád al-Maliki palesztin külügyminiszter az ENSZ egyik tanácskozásán Genfben.
Úgy vélte, hogy a nemzetközi közösség kudarcot vallott a palesztinok jogainak tiszteletben tartásával.
Az ENSZ Élelmezési Világprogramja (WFP) szerint a 2,3 milliós palesztin térség lakosságának fele éhezik. Izrael a radikális iszlamista Hamász október 7-i, 1200 halálos áldozatot követelő terrortámadását követően indított szárazföldi műveletét időközben kiterjesztette a Gázai övezet egészére, elvágva a térséget az élelmiszer, gyógyszer és üzemanyag-szállítmányoktól.
Az izraeli kormányzat közölte, hogy a humanitárius segélyeket engedélyezi a rafahi határátkelőn keresztül, és jelezte, hogy Kerem Salom-i határátkelőt is hamarosan megnyithatja a segélyezés felgyorsítása érdekében.
„Most, amikor Önökhöz szólok, legalább egymillió palesztin – ennek a fele gyermek – éhezik a Gázai övezetben, nem természeti csapás vagy a határon várakozó bőkezű adományok hiánya miatt” – mondta Maliki az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata elfogadásának 75. évfordulója alakalmából tartott tanácskozáson.
„Nem, ők azért éheznek, mert Izrael szándékosan kiéheztetést használ háborús eszközként a megszállt lakosság ellen” – tette hozzá.
Meirav Eilon Sahar izraeli nagykövet a tanácskozást követően újságírókhoz szólva kifogásolta Maliki beszédét, mondván, hogy abban tett említést sem a Hamász bűneiről, sem az Izrael elleni terrortámadásról.
A tanácskozáson felszólalt Hoszein Amirabdollahián iráni külügyminiszter is. Kijelentette, hogy Izraelnek és az Egyesült Államoknak sosem fog sikerülni a Hamászt felszámolni. Hangsúlyozta, hogy Izrael csakis a konfliktus politikai rendezésétől remélheti a túszok szabadon engedését.
Történelmi a pusztítás
A gázai pusztítás mértéke példa nélküli a történelemben, ha összehasonlítjuk azzal, ami a második világháborúban lebombázott német városokban történt, akkor azt mondhatjuk: nagyobb, mint Drezdában, Kölnben, és hasonló ahhoz, ami Hamburgban történt, ahol az épületek és az infrastruktúra kétharmada megsemmisült – jelentette ki Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő kedden Strasbourgban.
Borrell az uniós parlament gázai helyzettel kapcsolatos plenáris vitájának keretében elmondta: a halálos áldozatok számát még nem lehet teljes pontossággal megbecsülni, de lehet akár 20 ezer is. „Már többször is rámutattam, hogy ezt a borzalmat nem lehet igazolni azzal a szörnyűséggel, amelyet a Hamász terroristái követtek el a gázai határhoz közeli kibucok ellen Izraelben” – nyomatékosította a főképviselő.
Izrael nem úgy szeretné
Eltér Izrael és az Egyesült Államok elképzelése a háború utáni gázai övezeti rendezésről Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint.
Netanjahu kedden közzétett egy videót, amelyben azt mondta, „igen, vannak nézeteltérések a Hamász utáni napokról, és remélem, hogy ebben is sikerül megegyeznünk”.
„Nagyon nagyra értékelem az amerikai támogatást ahhoz, hogy megsemmisítsük a Hamászt (palesztin iszlamista szervezetet), és hogy visszakapjuk az általa túsznak elhurcolt embereket” – mondta. „A Joe Biden amerikai elnökkel és munkatársaival folytatott intenzív beszélgetés után teljes támogatást kaptunk a szárazföldi harcokhoz és a háború leállítására irányuló nemzetközi nyomás megfékezéséhez” – tette hozzá.
Azt is megjegyezte ugyanakkor, „szeretném egyértelművé tenni álláspontomat: nem engedem, hogy Izrael megismételje Oslo hibáját. Nem engedem, hogy állampolgáraink és katonáink óriási áldozatai után olyanokat engedjünk be Gázába, akik terrorizmusra oktatnak, támogatják és finanszírozzák a terrorizmust. Gázát nem fogja irányítani sem a Hamász, sem a Fatah”.
A Fatah mozgalom a ciszjordániai palesztin autonóm területet irányító Palesztin Hatóság (PH) fő ereje, elnöke a PH elnöke, jelenleg Mahmúd Abbász.
Az Izrael és a palesztinok között 1993-ban létrejött Oslói Megállapodások indították el a felek közötti megbékélési folyamatot, teremtették meg a korlátozott palesztin autonómiát Ciszjordániában és a Gázai övezetben. Az Izrael mellett egy palesztin állam létrehozására – amelynek alapja az ENSZ Közgyűlésének 1947-es terve volt Palesztina felosztására – már az 1991-es madridi konferencián történtek erőfeszítések, de végső megállapodást soha nem sikerült erről elérni.
