Home Sport Sporthirek A későbbi magyar szövetségi kapitány felrúgta Pelét, az Oscar-díjas rendező tapsolni kezdett..

A későbbi magyar szövetségi kapitány felrúgta Pelét, az Oscar-díjas rendező tapsolni kezdett..

Szepesi György, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke és Pelé, a brazil labdarúgó-sztár a Népstadionban megrendezett Magyarország- Ausztria válogatott labdarúgó mérkőzés szünetében. FORRÁS: MTI/BENKŐ IMRE

1980. június 1-jén Budapestre érkezett a háromszoros brazil labdarúgó-világbajnok Pelé, a földkerekség leghíresebb és akkor legismertebb futballistája.

Focizni jött, mert akkor részben a magyar fővárosban forgatták a Menekülés a győzelembe című filmet, amelynek egyik producere a hollywoodi karrierje elején járó Andy Vajna volt.

Pelé magyarországi tartózkodása óriási érdeklődés mellett zajlott, az 1980. június 4-én, a Népstadionban lejátszott Magyarország-Ausztria barátságos meccs kezdőrúgását ő végezte el.

Pelé Londonból érkezett meg a forgatásra. Természetesen ő volt ennek a produkciónak a legnagyobb sztárja, még akkor is, ha az Oscar-díjas rendező, John Huston filmjében igazi sztárparádét lehetett látni, a kor színészóriásai közül sokan vállaltak szerepet a filmben. Így a nagy brit művész, a később két Oscar-díjat is nyert Michael Caine, vagy Ingmar Bergman legendás színésze, Max von Sydow is.

Mondjuk, arról már akkor is megoszlottak a vélemények, hogy kié az igazi pálma: sokan a Rocky című filmben zseniálisan játszó Sylvester Stallonét tartották annak. Az MLSZ elnöke, Szepesi György hosszas tárgyalások után érte el, hogy az 1958-as, 1962-es és 1970-es világbajnokág legnagyobb csillaga végezze el a kezdőrúgást a június 4-i magyar-osztrák barátságos mérkőzésen.

John Huston (a rendezői székben ül), a rendező a Menekülés a győzelembe c. film forgatásán. FORRÁS: ROGER-VIOLLET VIA AFP/© JEAN-RÉGIS ROUSTAN / ROGER-VIOLLET/JEAN-RÉGIS ROUSTAN

A kezdőkörben kézfogás Törőcsik Andrással, az akkori csapatkapitánnyal, majd jöhetett az első rúgás, amelyet a Népstadionba kilátogató 22 ezer néző óriási ovációval fogadott.

Pelé amúgy pályafutása során a magyar válogatott ellen soha nem játszott, mert az 1966-os vb-n a liverpooli 3-1-es magyar győzelemmel végződött összecsapáson sérült volt, 1971. július 22-én a Rio de Janeiróban megrendezett és 0-0-ra végződött barátságos meccsen sem szerepelt a brazil nemzeti csapatban. Négy nappal azelőtt, a jugoszlávok elleni 2-2-es barátságos mérkőzésen, 200 ezer néző előtt köszönt el a válogatottságtól.

Szepesi György, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke és Pelé, a brazil labdarúgó-sztár a Népstadionban megrendezett Magyarország- Ausztria válogatott labdarúgó mérkőzés szünetében. FORRÁS: MTI/BENKŐ IMRE

Az 1-1-re végződött magyar-osztrák mérkőzést becsülettel végigülte a díszpáholyban, majd utána udvariasan nyilatkozott is.

Az első félidőben meglepett, hogy mennyire lassú volt a játék. A technikásabb magyarok nem tudták lerohanni az erőteljes, magabiztos osztrák csapatot. Krankl pedig egy alkalommal igencsak megkeverte a védelmüket.

Nagyon tetszett viszont a magyarok 9-ese (Törőcsik András), aki mesterien bánik a labdával.

Pelé megjelenése tényleg hatalmas szenzáció volt, amelyet azonban kissé elnyomott, hogy Farkas Bertalan egy nappal korábban érkezett meg sikeres űrutazásáról Bajkonurba. A lapok címoldalát az első magyar űrhajós útja foglalta el, Pelének csak a hátsó traktusokban megbúvó sportoldalak jutottak. Pelé azonban nem csak ennek a válogatott meccsnek a kezdőrúgását végezte el. 1980. június 14-én a labdarúgó NB I utolsó fordulójában a Hungária körúton rendezett MTK-Honvéd bajnokin is ő indította el a labdát – a belga Paul van Himsttel együtt.

Sylvester Stallone a „Menekülés a győzelembe” című John Huston rendezte film forgatásán Budapesten, az MTK-pályán. FORRÁS: MTI/WEBER LAJOS

Innentől kezdve minden figyelem az MTK öreg, Hungária körúti stadionja felé fordult, mivel ebben az akkor ódon létesítményben forgatták a Menekülés a győzelembe című filmet. Az alkotók a legendás párizsi Colombes stadionba helyezték a történteket, s úgy gondolták, az MTK létesítménye megfelelően reprodukálja az egykori franciaországi pályát.

A Colombes stadionban játszotta első világbajnoki döntőjét a magyar labdarúgó-válogatott 1938-ban.

A filmben fontos szempont volt az is, hogy olyan pályát kellett keresni, amelyben nem volt villanyvilágítás, hiszen a történet a II. világháború idején játszódott. A Hungária körúti pálya ennek is megfelelt, hiszen ott csak 7 évvel később, 1987-ben avatták fel a pályavilágítást. A díszletek, a rengeteg horogkeresztes zászló óriási felzúdulást váltottak ki a budapestiek körében. (Nemcsak a stadionban, hanem a film egyik helyszínéül szolgáló Keleti-pályaudvaron is ott feszítettek a náci lobogók.)

Emiatt számtalan lakossági bejelentés érkezett akkor a rendőrségre.

Pelé ebben a filmben egyrészt szakértőként működött közre (valahogy meg kellett tanítani a színészeket a futball alapvető elemeire, mert például Stallone kifejezetten ügyetlenül bánt a labdával), másrészt – ha már itt volt – bevették a buliba: egy trinidadi katonát alakított. Mellette még két világbajnok jött el Budapestre. Az angol Bobby Moore, aki az 1966-os vb-n Angliával nyert, illetve az argentin Oswaldo Ardiles, aki az 1978-as világbajnokságon lett aranyérmes.

Bobby Moore (középen a Jules Rimet-kupával) szintén Budapestre érkezett a Menekülés a győzelembe című film forgatására. FORRÁS: AFP/-

Azt kevesebben tudják, hogy a magyar játékosok közül szerepet kapott a későbbi edző és szövetségi kapitány, Egervári Sándor is, akinek az egyik jelenetben fel kellett rúgnia Pelét.

Egervárit csak a rendezők hosszas unszolása után lehetett rávenni arra, hogy megtegye, amit kérnek tőle.

A jelenet végül annyira hitelesen és jól sikerült, hogy a rendező, John Huston felállva tapsolt, amikor a második forgatási napon Egervári felrúgta a háromszoros világbajnokot. A filmben a szövetségesek csapatát az Ipswich Town játékoskeretéből szedték össze. Ezeket a játékosokat a legendás tréner, az angol Bobby Robson válogatta be. A magyar színészek közül a Kossuth-díjas Gera Zoltán is szerepet kapott. Gera Zoltán amúgy kiválóan futballozott, korábban a Két félidő a pokolban című alkotásban is játszott, ami voltaképpen a John Huston-film előképe volt.

A Hungária körúti stadion mellett a másik fő helyszín Alag volt, ahol megépítették azt a koncentrációs tábort, amely a gensdorfi náci haláltáborhoz hasonlított.

Pelé érkezése előtt sok mindennel riogatták a magyar sajtó képviselőit a világsztár különös attitűdjeivel kapcsolatban. Ilyeneket mondtak: csak portugálul hajlandó interjút adni (az Esti Hírlapban spanyol nyelvről értekeztek, de hát Pelé anyanyelve nem a spanyol, hanem a portugál volt), aztán arról is beszéltek, hogy a világsztár csak pénzért szólal meg, hogy az aláírása megfizethetetlen, hogy azt sem tudja, melyik az az ország, amelybe érkezik, meg hogy van-e itt labdarúgás.

Ez utóbbi kifejezetten ostoba megnyilvánulás volt, mert Pelé hazájában mindig is különös tisztelettel beszéltek a magyarokról, akiket 2004-ig képtelenek voltak legyőzni.

Arról nem is beszélve, hogy a hatvanas-hetvenes években a magyar klubcsapatok rendszeresen jártak dél-amerikai túrákra. Pelé és a Santos több magyar klubcsapat ellen pályára lépett. Az 1967-es Hexagonal Kupát a Vasas nyerte meg épp a Santos előtt.

Ezekből az előzetes pletykákból egy szó sem volt igaz. Pelé angolul nyilatkozott, senkitől sem kért pénzt, mindenkinek adott aláírást és remekül érezte magát Budapesten.

origo, Hirmagazin.eu

Exit mobile version
Megszakítás