Ez az egykoron jelentős szereppel bíró magyar értékpapír a 90-es évek privatizációs folyamatainak szimbolikus része volt, amely az állami jóvátétel egyik eszközeként szolgált azok számára, akik személyes vagy családi veszteségeket szenvedtek el a 20. század politikai-történelmi eseményei miatt.
Mi is volt a kárpótlási jegy?
A kárpótlási jegy egy fizikailag létező értékpapír, amelyet a károsultak kaptak kompenzációként. Felhasználása széleskörű lehetőségeket kínált, például privatizációs részvények, termőföld vagy lakások vásárlására, és kezdetben a tőzsdén is kereskedni lehetett vele. A jegy kibocsátása körüli zavarosság és a pontos kibocsátási értékek ismeretlensége azonban a kezdetektől homályt vetett az eszközre.
Miért szűnik meg most a kereskedésük?
Az Európai Unió 2014-ben elfogadott szabályozása szerint 2024-től csak dematerializált, azaz elektronikus formában létező értékpapírokat lehet elszámolni az EU területén. A kárpótlási jegyek azonban fizikai formában maradtak, és az állam nem végezte el a szükséges dematerializációt. Ez a mulasztás most gyakorlatilag a jegyek piaci funkciójának végét jelentette, azonban a Magyar Állam nyitva hagyta a kereskedés lehetőség máig, viszont ezek a korábbi funkciójukban jóvátételi jegyek mára, pénzügyi szempontból, teljesen értéktelenné váltak
Mi lesz a kárpótlási jegyekkel?
A tulajdonosok számára a jegyek ezentúl leginkább csak emléktárgyként szolgálnak, mivel sem kereskedni nem lehet velük, sem érdemben felhasználni őket. Az értékük így gyakorlatilag nullára csökkent. Bár véletlenszerűen lehet rá vevőt találni, de ez rendkívül bizonytalan.
Mi a jelentősége ennek a döntésnek?
A kárpótlási jegyek megszűnése nemcsak egy értékpapír történetének végét jelenti, hanem rávilágít az állami felelősség hiányosságaira is. Az a tény, hogy egy állami kötelezettséget megtestesítő értékpapír használhatatlanná vált, számos kérdést vet fel a jóvátétel és az állami adósságkezelés területén.
