A kopcsányi templom több mint ezer éve áll
Néhány hónapja kaptam egy könyvet, az a címe, hogy A magyar építészet rövid története. Jó kis anyag, hamarosan bővebben is írok róla. Gondoltam, a szokásos házakat veszi végig, a szokásos szöveggel, de rögtön az elején egy olyan izgalmas dologra hívta fel a figyelmemet, amiről nem is hallottam korábban. Ez pedig a kopcsányi templom.
A Mit találtak a magyarok a Kárpát-medencében? fejezete olyan épületekkel foglalkozik, amelyek már a 900-as években is álltak. Közülük nagy valószínűséggel ez az egyetlen, amely ma is megvan, ráadásul pont ugyanaz a funkciója, mint egy évezreddel ezelőtt: templom. Nem hittem volna, hogy valaha látni fogom, de mivel márciusban épp Brnóba utaztunk a csajommal (többek közt megnézni a híres Thugendhat-villát), eszembe jutott a házikó, ami csak egy egész rövid kitérő volt az autópályáról a cseh–szlovák határ előtt. Szóval odakanyarodtunk, és nem bántam meg, mindenkinek csak ajánlani tudom.
Kopcsány az egykori Magyar Királyság legeslegszélén fekszik. A templom meg a falu legeslegszélén. Földúton lehet eldöcögni hozzá (bár úgy tűnt, épp épül egy szilárd burkolatú is), de tulajdonképpen csak még varázslatosabbá teszi a házat, hogy egy nagy rét közepén áll, ahonnan szinte alig látszik más emberi alkotás. Oké, pár száz méterre onnan már befigyel pár lakótelepi panelház, de ne rontsuk el az illúziót.
A templom sikertörténete kicsit olyan, mint amikor a múzeumban, az évtizedek óta egy eldugott sarokban porosodó műtárgyról kiderül, hogy egy szupersztár művész alkotása, és akkor egyből az érdeklődés középpontjába kerül.
Ezt a kápolnát sokáig barokk korinak tartották, aztán a 60-as években előkerült pár gótikus ablaka. Rekonstruálták őket, és egyből „öregedett” pár száz évet. Aztán 2004-ben újabb régészeti kutatás jött, és feltártak pár sírt a fala mellett, a Morva Fejedelemség korából. Ez az államalakulat 900 körül bukott meg, amikor az egész Kárpát-medence magyar fennhatóság alá került. A sírokban építési törmelék is volt, amiből arra következtettek, hogy a templomot is ez idő tájt emelték.
A Morva folyó túlpartján, a mai Csehországban volt a fejedelemség központja, amely körül több hasonló korú templom maradványait tárták fel. Némelyikük fölé (például Gímeskosztolányban) a későbbi századokban újabb épületeket emeltek. Szóval, valószínűvé vált, hogy ez is a kortársuk.
Néhány éve aztán újabb fordulat következett a kormeghatározásban. Ezúttal az építéshez felhasznált fákat vizsgálták meg, és megállapították, hogy azokat 951-ben döntötték ki. Tehát a templom nem sokkal később épülhetett fel.
Persze jó kérdés, hogy kik építhettek keresztény kőtemplomot a Magyar Nagyfejedelemség területén, évtizedekkel Szent István előtt. Na de ezt majd megválaszolják a történészek. Bármit is mondanak, aki arra autózik, tegyen egy kanyart Kopcsány felé. Mégiscsak ez a Kárpát-medence legöregebb, ma is álló, eredeti funkciójában használt épülete. Ráadásul nagyon szép, főleg azoknak, akik szeretik az ilyen csöpp középkori templomokat.
index, Hirmagazin.eu