A Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Természettudományi Múzeum és az Eötvös Loránd Tudományegyetem paleontológiai kutatócsoportja, valamint a Genti Egyetem kutatói felfedezték, hogy csont- és porcszövet furcsa keveréke segíti a kiskacsák végtagcsontjainak fejlődését.
A kutatók szerint a most felfedezett szövet kulcsfontosságú szerepet játszhatott a madarak extrém gyors növekedésének evolúciójában és esetleges jelenléte akár dinoszauruszfosszíliákban is tanulmányozható. A mai madarak jelentik az egyetlen dinoszauruszcsoportot, mely túlélte a földtörténeti kréta időszak végén bekövetkezett tömeges kihalást, és amely tagjai közt a leggyorsabb növekedésű gerinces állatok találhatóak.
Kiskacsák végtagcsontjainak szöveti szerkezetét vizsgálták
Azért, hogy megbízható betekintést nyerhessen arról, hogyan növekedtek és kaptak szárnyra az első madarak és Theropoda dinoszaurusz őseik, Prondvai Edina vezetésével egy nemzetközi kutatókból álló csoport az élő leszármazottakra fordította a figyelmét: kiskacsák végtagcsontjainak szöveti szerkezetét vizsgálták egyedfejlődésük különféle fázisaiban – tájékoztatta az MTA csütörtökön az MTI-t.
Az összegzés szerint a kacsafélék, mint például a tőkés récék, futásra és úszásra kész lábakkal kelnek ki a tojásból, míg szárnyaik aránytalanul aprók, így azokkal csak kifejlett korukra képesek repülni.
„Ez az egyedfejlődési tulajdonság tökéletes kutatási alannyá teszi őket, hogy kideríthessük, a szárny- és lábcsontok szöveti felépítése hogyan tükrözi ezeket a funkcióban és növekedési ütemben látható különbségeket. Ezt követően hasonló tulajdonságok ugyanígy tanulmányozhatók a fosszilis madarakban és egyéb dinoszauruszokban is” – idézik a közleményben Prondvai Edinát, aki a kutatás ideje alatt a Genti Egyetem Biológia Tanszékén dolgozott, jelenleg pedig a paleontológiai kutatócsoport tagja.
A kutatócsoport váratlan felfedezést tett
A fejlődésben lévő végtagcsontok szövetének vizsgálata során a kutatócsoport – melynek további tagjai a Genti Egyetem professzorai, Eckhard Witten, Ann Huysseune és Dominique Adriaens, illetve Anick Abourachid, a Párizsi Természettudományi Múzeum kutatója – egy teljesen váratlan felfedezést tett. Mint írják, a szövet, amely összezavarta a kutatókat, nem a végtagcsontokra jellemző általános csontszövet volt, inkább egy furcsa keveréke a csont- és porcszövetnek, melyet chondroid csontnak neveznek.
Witten és Huysseune szerint a tudósok régóta tudnak a chondroid csont létezéséről, mely például néhány gerincesnél ismert speciális struktúrákban, illetve a csontok patológiás elváltozásaiban is előfordul. Azonban jelenléte ilyen nagy mennyiségben egészséges madarak végtagcsontjaiban váratlan és jelentős felfedezés.
A szerzők úgy vélik, hogy ez a speciális szövet porcszerű tulajdonságainak köszönhetően nagyon gyors növekedésre képes, így a hagyományos csontszövet növekedési üteméhez mérten jelentősen felgyorsítja a végtagcsontok vastagságbeli növekedését. Ez a kutatók szerint azt sugallja, hogy a chondroid csont kulcsfontosságú szerepet játszhat a madarak extrém gyors növekedésének evolúciójában.
Egyelőre a felfedezés több kérdést vet föl, mint amennyit megválaszol
„Vajon a chondroid csont jelenléte általános a madarak körében? Esetleg már a mai madarak Theropoda dinoszaurusz őseiben is jelen volt?” – teszik fel a kérdéseket a kutatók.
Prondvai Edina szerint nagyon is lehetséges, hogy a chondroid csont beépítése a csontváz fejlődésének folyamatába egy olyan fontos evolúciós lépés volt, mely lehetővé tette más dinoszauruszok, mint például az ikonikus Tyrannosaurus rex rendkívül gyors növekedését. A mai madarak és kihalt dinoszauruszok további vizsgálataival ez a hipotézis is tesztelhető lesz – olvasható az október 31-én a Journal of Anatomy című szaklapban megjelent tanulmány megjelenése nyomán az MTA közleményében.
A címlapfotó illusztráció.
