A Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Bankszövetség egyaránt úgy gondolja, hogy a lakáshiteleknél különféle jogi és digitális megoldásokkal teljesen kiváltható lehet a tízezrekbe kerülő közjegyzői díj
– nyilatkozták a szakma szereplői.
Bár erről szóló döntés még nincs, de a két szervezet szándékai illetve állásfoglalása, ebbe az irányba mutatnak. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara viszont másképp látja a helyzetet.
A közjegyzői közreműködés a lap szerint indokolatlanul megdrágítja a hitelfelvételt a hitelfelvevők számára. Léteznek olyan konstrukciók, ahol a bank ezt átvállalja, de ekkor viszont a banknál jelentkezik ez a költség.Ráadásul a közjegyzői díjak még nőttek is az idén, átlagosan 10-15 százalékkal.
Ez ugyancsak megnehezíti a hitelkiváltásokat és a hosszabb kamatperiódusra váltások egy részét is, amely pedig épp a biztonság irányába mutatna. Jelenleg mintegy 129 ezer adós tartozik az úgynevezett veszélyeztetett kategóriába a kamatperiódus rövidsége és a hátralévő futamidő hosszúsága szempontjából. Ők 2020. január 31-éig kapják meg a levelet a bankjuktól a fix kamatozásra váltással kapcsolatos lehetőségekről, aholáltalában éppen a közjegyzői díj nagysága jelenti a legnagyobb akadályt.
A közjegyzőkre két szerep hárul a hitelszerződés során. Egyrészt a közvetlen végrehajthatóságot biztosítják, másrészt pedig a banktól függetlenül is tájékoztatják a hitelfelvevőket a jogokról és kötelességekről és ennek során meg is győződnek arról, hogy a hitelfelvevő megértette és elfogadta a hitelszerződésben foglaltakat.
Jogi – és technológiai – szempontból azonban ma már léteznek megoldások arra nézve, hogy hogyan lehetne helyettesíteni a drága közjegyzői munkát a jelzáloghitelezésben. Az elképzelések szerint a közvetlen végrehajthatóságot – megfelelő jogi alapokon – maguk a hitelszerződések is biztosíthatnák, emellett egy megfelelő, a jogszabályban definiált digitális platform is kiválthatná a közjegyző feladatait. A banki tájékoztatások alternatívájaként pedig egy bankfüggetlen intézmény, például a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is garantálhatná, hogy a hitelfelvevő megismerte és megértette a rá vonatkozó jogokat és kötelezettségeket, különös tekintettel a nem fizetés esetére és a speciális esetekre.
Az MNB és a Magyar Bankszövetség sem javasol azonban jelenleg ilyen megoldást, ám a portál információgyűjtése során mégis ez az irány körvonalazódott. Az MNB 330 pontos Versenyképességi Programja és a Magyar Bankszövetség 22 pontos digitalizációs javaslatcsomagja is foglalkozik a közjegyzői közreműködés egyszerűsítésével.
A fenti helyzetkép és a külföldről összegyűjtött példák alapján a lap megkereste a Magyar Országos Közjegyzői Kamarát (MOKK) is, hogy értékeljék a Magyar Nemzeti Bank javaslatait és a külföldi példákat.
A MOKK válasza szerint az MNB javaslatáról érdemben nehéz véleményt alkotni, ugyanis semmilyen részlet nem derült ki eddig a megvalósításról. Ezért összességében a jelenlegi formájában ezt egy kevéssé kidolgozott javaslatnak tartja.
A közjegyzők persze megértik, hogy egyszerűbb és költséghatékonyabb lenne az automatizáció, azonbana szerződéses és digitalizációs területen járatlan vagy kevésbé jártas ügyfelek számára „le kell fordítani” a banki szerződéseket.
Mivel azonban minden szerződés egyedi helyzetben történik, ez nem automatizálható. A közjegyzői részvételnek emellett fogyasztó- és jogvédelmi jelentősége is van, hiszen a közjegyző pártatlan.
A MOKK válaszában kifejti azt is, hogy a közjegyzői közreműködés nem feltétele a banki szerződések érvényes megkötésének,azt a hitelintézetek pusztán azért veszik igénybe, hogy így jogérvényesítési előnyhöz jussanak.Álláspontjuk szerint a szerződéskötési folyamat úgy is jelentősen egyszerűsíthető lenne, hogy a bank teljesen elektronikusan szerződne az ügyféllel, akinek így csak a legközelebbi közjegyzői irodába kellene bemennie, bankfiókba nem, ahol akár elektronikusan is aláírhatná a közjegyzői okiratot. Az ügyfél-hitelesítésre ugyanis amúgy is szükség van a digitális szerződéskötési folyamat során.
A fentiek, továbbá a válaszban kifejtett további okok miatt ezért a MOKK összességében nem tartja elképzelhetőnek, hogy bármely jogi hivatásrend munkáját, amely részt vesz a jelzáloghitelezés folyamatában, gépekkel ki lehetne váltani, beleértve a közjegyzőt is. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy természetesen vannak olyan ügyek, amelyeknél ésszerű lehet a közjegyzői eljárások digitális úton történő lebonyolítása.
A MOKK végül azzal zárta válaszát, hogy az összes közjegyzői ügynek éves átlagban kevesebb mint 2,5 százaléka kapcsolódik banki hitelügylethez, de a szervezet arról nem vezet nyilvántartást, hogy a közjegyzők bevételeinek hány százaléka kapcsolódik a jelzáloghitelezéshez.
Origo, portfolio, Hirmagazin.eu
