Közeleg a húszik válasza Izraelnek a jemeni Hodeidára mért csapására – jelentette ki csütörtökön Abdul-Malik al-Húszi, az Irán-barát síita lázadók vezetője.

„A válasz elkerülhetetlen” – hangoztatta. Mint mondta, a milícia a Gázai övezeti palesztinokkal való szolidaritásból támadja Izraelt, és ettől nem fogják eltántorítani az izraeli légicsapások.

„Minden, ami az izraeli ellenség részéről történik, csak több ösztönzést ad majd a bosszúhoz” – tette hozzá.

Az izraeli légierő vadászgépei szombaton intenzív légicsapásokkal megtámadták a jemeni Hodeida kikötővárost, a légicsapásnak legalább kilenc halálos áldozata és 87 sebesültje volt. Egy nappal korábban a húszik egy drónja a Földközi-tenger felől eljutott Tel-Avivba, ahol felrobbanásával megölt egy, és megsebesített több izraelit.

De kik azok a húszi felkelők, akik most a Vörös-tengeren randalíroznak?

A zömében Jemen területén élő húszikra nemcsak a több évtizedes polgárháború, hanem az utóbbi időkben a nemzetközi közösség ellen elkövetett fegyveres akciók hívták fel a figyelmet.

A húszi mozgalom, amelyet ismerünk Anszár Allah (Allah követői) néven is, csak az egyik szereplője az évtizedes jemeni polgárháborúnak. Az 1990-es években indultak, amikor vezetőjük, Husszein al-Húszi meghirdetett egy vallási megújulási mozgalmat az iszlám síita irányzatához tartozó, azon belül létező zaidi ágat követők körében Jemen általuk lakott északi részén, tulajdonképpen a helyi törzseket fogva össze. Némileg különböznek ugyan a hagyományos iráni és iraki síita vonalat követőktől, de ha kell, szolidaritásukat mindig készek kifejezni síita hitsorsosaik irányába, a szunnita többséggel szemben is.

Jemen északi és déli része 1990-ben egyesült, és ezt követően erősödtek fel az országon belül az ellentétek a kisebbségben élő síiták és a szunniták között. Az ország élére Ali Abdullah Száleh került, aki jó kapcsolatokat ápolt az USA-val és Szaúd-Arábiával, nem véletlen, hogy a zaidik lakta térségben is erőteljesen támogatta a szaúdi kötődésű vahabita szunnitákat. Ennek ellensúlyozására hirdette meg Husszein al-Húszi a mozgalmát, egyben ellenségnek kiáltotta ki Amerikát, Szaúd-Arábiát és a hivatalos jemeni kormányt.

Száleh a tekintélyelvű rendszerét keményen bíráló és támadó húszik ellen végül 2004 nyarán indított hadjáratot a zaidi többség által lakott szaadai kormányzóságban, Jemen északi részén. Szeptemberben a kormányerők megölték a mozgalom alapítóját, Husszein al-Húszit, ami csak olaj volt a tűzre, hiszen utána 2010-ig több szakaszban zajlott a polgárháború. A meggyilkolt Husszeint testvére, Abdul-Malik váltotta a szervezet élén. 

A dolgok a 2010-es évek elején a Közel-Keleten végigsöpört arab tavasz felkeléseit követően fordultak igazán élesbe, mert a húszik általános támadást indítottak a kormányzattal szemben, ami olyan sikeres volt, hogy 2014-ben elfoglalták az ország fővárosát, Szanaát.

Nem várták, de kiszélesedett a konfliktus

Ahogyan írtuk, a központi kormányzat jó kapcsolatokat ápolt Szaúd-Arábiával, és hagyta, hogy az Egyesült Államok megtisztítsa az országot az évek során beszivárgott al-Káida-csoportoktól. A gond abból támadt, hogy a síita húszikat egyre látványosabban kezdte támogatni a nagy ellenség, Irán. Ez már nemcsak kisebb adományok formájában történt, hanem fegyverekkel is, amelyek segítségével a húszik eljutottak a jemeni fővárosig, és be is vették azt.

Na ekkor lett kissé ideges a szaúdi vezetés. Irán ugyanis szép lassan, de felfegyverezte a húszikat, és így kapott egy neki teljesen alárendelt fegyveres síita mozgalmat Jemenben, hasonlóképpen ahhoz, ahogyan Libanon déli részén felépítette a térség másik meghatározó fegyveres síita milíciáját, a Hezbollahot. A jemeni főváros elfoglalásakor vált egyértelművé, hogy a nagy ellenség, Irán, egy proxyszervezetet létrehozva megjelent Szaúd-Arábia hátsó udvarában.

Fegyveresek a jemeni húszi lázadók által elfoglalt Galaxy Leader teherhajón 2023. december 5-én.

Fegyveresek a jemeni húszi lázadók által elfoglalt Galaxy Leader teherhajón 2023. december 5-én.

Fotó: Jajha Arhab / MTI / EPA

2015-ben a szaúdi vezetés, a jemeni központi kormány megsegítésére, nemzetközi katonai szövetséget szervezett és beszállt a háborúba a húszikkal szemben. A lázadók ugyanis a főváros után az ország legnagyobb városa, Aden ellen indultak. A szövetséges offenzíva nem érte el a célját, ezért 2017-ben tűzszünetben állapodtak meg, de ez nem tartott sokáig. 

A húszik rakétáikkal folyamatosan „belőttek” szaúdi területre, támadták Rijádot és a szövetséges öbölmenti államokat is. A dolog végül tavaly vett fordulatot, amikor 2023 elején kínai közvetítéssel – hosszú idő után – kibékült Szaúd-Arábia és Irán. Ezt követően szaúdi részről jelezték, látnak lehetőséget a jemeni viszálykodás lezárására. Ez azonban egyelőre nem valósult meg. 

Az ENSZ egyébként a háború és a polgárháború nyomán kialakult helyzetet a világ egyik legnagyobb humanitárius válságának nevezte. 2021-ben Jemen lakosságának kétharmada, mintegy húszmillió ember szorult valamilyen segítségre, támogatásra, miközben a harcok miatt 4 millió embernek kellett elhagynia lakóhelyét.

Irán nem hagy ki lehetőséget, hogy belerúgjon Amerikába és Izraelbe

Tavaly októberben, amikor a Hamász megtámadta Izraelt, váratlanul megváltozott minden. Az már világos, hogy ugyan a Hamász szunnita szervezet, azonban Irán nem volt finnyás, amikor az elmúlt években felfegyverezte és kiképezte azt a több ezer embert, aki részt vett az Izrael elleni támadásban október 7-én.

Irán a Hezbollahhal Libanonban, a Hamász fegyvereseivel Gázában és az Izraellel nem túl barátságos szíriai síita csoportok támogatásával gyakorlatilag körbezárta a zsidó államot. Az már csak hab a tortán, hogy Teherán közvetve ugyan, de a húszikat is belerángatta Izrael és a Hamász jelenleg folyó háborújába. A síita húsziknak ugyan nem szívügye a szunnita Hamász támogatása, de ha Teheránból az az utasítás jön, hogy ők a palesztinok ügyét támogassák, akkor ők úgy tesznek. Sőt, ha kell, akkor az Irántól kapott középhatótávolságú rakétákkal még magát Izraelt is célba vették, bár a rakétákat az amerikai és izraeli légvédelmi rendszerek többségében leszedték.

Irán Izrael túlzott felfegyverzésével vádolja Washingtont, viszont az amerikai kormányzat továbbra is határozottan kiáll Izrael mellett, bár igyekszik beavatkozni és korlátozni a megtorló támadás során a civilek elleni izraeli akciókat a gázai övezetben – ahogyan azt heti közel-keleti körútján Blinken külügyminiszter kommunikálta.

vörös-tenger

Fotó: Németh Emília / Index

Valószínűleg az sem véletlen, hogy a Gáza ellen megindított átfogó izreali támadás után kezdtek elszaporodni a húszi rajtaütések a kereskedelmi hajókon a Vörös-tengeren. A húszi magyarázat szerint azokat a szállítóhajókat veszik célba, amelyek Izraelből vagy Izraelnek szállíthatnak árukat. Folyamatosan követelik a palesztinok gyilkolásának – ahogyan az izraeli támadást nevezik – leállítását. A hangsúly a palesztinon van, mert azt mégsem mondhatják, hogy testvéreink, hiszen a palesztinok nem síitak, hanem szunniták.

KAPCSOLÓDÓ

Moszkva nagyon ideges lett az amerikai és brit légicsapások miatt

Moszkva nagyon ideges lett az amerikai és brit légicsapások miatt

Hamarosan ülésezik az ENSZ BT.

Azonban vörös-tengeri támadások a tankerek ellen egyre gyakoribbak lettek. Annyira veszélyessé vált a Vörös-tenger és annak kijárata, a Bab el-Mandeb szoros, az Indiai-óceánra, hogy amerikai vezetésű katonai koalíciónak kellett rendet teremtenie, és végül most pénteken hajnalban odacsapni a húszi katonai állásokra, hogy a sok felesleges diplomáciai szócséplés után a húszik számára is érthető magyarázatot adjanak arra, mi történik, ha nem hagyják abba a tengeri útvonal blokkolását. 

Forrás1

Forrás2

Hirmagazin.eu

ElőzőAz Agymanók 2. lett minden idők legsikeresebb animációs filmje, ezt a kasszasikert taszította le a trónról
KövetkezőÉrtékek útján – Torockó, a meseszép erdélyi falu – videó
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: [email protected]. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza