Home Szabadidő Kultúra A humor a legjobb recept az olvasóvá nevelésben

A humor a legjobb recept az olvasóvá nevelésben

Az ismerős élethelyzetek és a vicces történetek segítenek az olvasást megszerettetni.
A humor a legjobb recept az olvasóvá nevelésben

Hogyan lehet megszerettetni a gyerekekkel az olvasást? Biztosan vannak erre különféle eszközök… A lányaim most mennek másodikba és harmadikba, mindkettő kapott nyárra kötelező olvasmányt, de nem lenne jobb, ha csak ajánlott irodalom lenne? Hogy a gyerekek maguk válasszák ki, hogy mit szeretnének olvasni, olyan könyvet vegyenek a kezükbe, amely valóban érdekli és leköti őket? A cél az olvasás megszerettetése lenne, hogyan tudnánk ezt elérni?

– A mesélést már magzati kortól kellene elkezdeni, a gyermekkel már ekkor is kommunikálhatunk – magyarázta Kádár Annamária mesepszichológus. Elmondása szerint a kisgyermek első éveiben figyel fel környezete tárgyaira, többek között a könyvekre, és kétévesen már képes megfelelő módon bánni velük, szívesen lapozgatja őket. – A kicsit idősebb gyermek szívesen hallgat olyan történeteket, amelyeknek ő vagy egy hozzá hasonló gyermek a főszereplője – mondta a mesepszichológus.
Meséljünk többet!
– Mesehallgatás, olvasás közben a gyermek nagyon intenzív belső munkát végez – tette hozzá Kádár Annamária –, elképzeli, belső illusztrációban megrajzolja a saját történetét. A mesélő szülő vagy pedagógus is segítheti ezt a folyamatot ha beleéli magát a történetbe, odafigyel a hanglejtésére, a mesemondás vagy olvasás ritmusára. Minél ráérősebben, megváltoztatott tonalitással, dallamosabban mesél a szülő – úgy, hogy maga is egy belső képet készít a meséhez –, annál kidolgozottabb lesz a gyermek belső képe is. Ehhez nem kell tudatos erőfeszítés, a gyermek úgy éli meg ezt a folyamatot, hogy a belső kép magától megjelenik.
Segíti a megértést

Fotó: Katona László

Az egyik legfontosabb a gyerekek olvasóvá nevelésében, hogy találkozzanak a humorral, és olyan ismerős környezettel, amelybe könnyen bele tudnak helyezkedni. – A vicces, de ugyanakkor igényes történetek már az egészen kicsi gyermekeknél is jó választásnak bizonyulnak – tudtuk meg Kovács Esztertől, a Pagony Kiadó főszerkesztőjétől. – A nagyobb gyerekek már az iróniát is könnyen megértik, így náluk ilyen könyvekkel is próbálkozhatnak a szülők. A jó humor nagyon fontos – magyarázta Kovács Eszter –, hiszen ennek segítségével akár nagyon komoly dolgok is elmondhatók.

Az iskolai olvasókönyvekkel is az a probléma a Pagony Kiadó főszerkesztője szerint, hogy többségében nem szórakoztató szövegek vannak bennük. – Ha egy gyerekkel épp most szerettetik meg az olvasást, ahhoz olyan könyv kell, amelyen tud hangosan nevetni, és amellyel gyorsan lehet haladni – véli Kovács Eszter. Vannak olyan humoros könyvek, amelyek csak a gyerekeknek viccesek, felnőtteknek kevésbé, de nem véletlenül működnek ezek annyira jól.
Merev tantervek
Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint a legjobb módszer az olvasás megszerettetésére, ha megtaláljuk a gyerekeket megszólító műveket. – Az iskola mellett ez a szülők feladata is, az ő mintájuk meghatározó a gyerekek olvasásánál. A jó könyvek megtalálásában segíthetnek a tanárok, az ifjúsági irodalomról szóló lapok, oldalak és a könyvtárosok is – javasolta Arató László. Az iskolai tantervekkel is probléma van, mert a kötelező olvasmányok mellett nem biztatják a diákokat a hozzájuk közelebb álló könyvek olvasására, illetve nem hagynak elég időt a szabadon választott olvasmányokra.

– A Pál utcai fiúk még jó, és jól is tanítható, de például az Egri csillagokat már nem olvassa el minden gyerek – árulta el az egyesület elnöke. Ő Jókai Mórt tartja annak az írónak, akit erőltetnek, pedig általános iskolában nagyon kínlódva olvassák a gyerekek – vagy például A kőszívű ember fiai helyett gyakran kivonatokat olvasnak. Ma nem lehet vele pozitív eredményeket elérni az olvasóvá nevelésben. – A legcélszerűbb egy olyan tanterv lenne, amelyben lennének kötelezők, mellettük pedig közös olvasmányok is, melyekről meg lehetne egyezni a gyerekekkel. Ezenkívül egy olyan kategóriára, a kölcsönös olvasmány fogalmára is szükség lenne – fogalmazott Arató László –, melyet csak egy-egy gyerekcsoport olvas el, szabadon választott módon, és prezentál belőle az osztálytársaknak.

Forrás: metropol;

Korrektúra: www.hirmagazin.eu

Exit mobile version
Megszakítás