A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a magyar nagyköveteknek tartott közös előadásukat megelőzően a tárcavezető Mathias Cormann OECD-főtitkárral tartott sajtótájékoztatóján napjainkat a veszélyek korának nevezte, amikor is a világgazdaság négy év alatt háromszor is a feje tetejére állt.
„Mi azt szeretnénk, hogyha el tudnánk kerülni egy hosszú távú globális gazdasági visszaesést. Ehhez mi úgy látjuk, hogy arra van szükség, hogy az észszerűség és a normális gondolkodás visszatérjen a globális gazdaságba” – közölte.
„Ebbe az észszerűségbe, ebbe a normális gondolkodásba semmiképpen nem férnek bele a keleti és a nyugati gazdaság elszigetelésére vonatkozó kezdeményezések. Nem férnek bele a szankciós politikák, amelyek az energiaárakat és az inflációt az egekbe lökik” – mondta.
„Nem fér bele az, hogy a zöld átmenet ügyét egyfajta politikai, ideológiai monopóliummá tegyék. Nem fér bele az, hogy az energetikai együttműködést praktikus helyett ideológiai kérdésként tüntessék fel,
és nem férnek bele az észszerű megközelítésbe a háborúpárti politikai stratégiák sem” – sorolta.
Szijjártó Péter leszögezte, hogy ehelyett mindent meg kellene tenni a Kelet és Nyugat közötti kölcsönös tiszteletre alapozott együttműködés helyreállítása érdekében.
Hangsúlyozta, hogy ez az együttműködés tisztességes versenyre alapuló világkereskedelmet feltételez, amelyben nem szabad korlátozni az adórendszerek versenyét, felelősségteljes növekedési stratégiákat kell folytatni, ahol a környezetvédelem és a versenyképesség javítása kéz a kézben jár egymással.
„Be kell látni, hogy a békés környezet teremti meg leginkább a gazdasági fejlődés lehetőségét” – húzta alá.
Majd úgy fogalmazott, hogy Magyarország az élő példa arra, hogy észszerű és normális gondolkodással sikeres gazdaságstratégiát lehet végrehajtani, amely elősegítette a gazdasági növekedés fenntartását.
A miniszter arról számolt be, hogy hazánk ilyen stratégia nyomán vált a keleti és a nyugati beruházások fontos találkozási pontjává, ahol adott a szabad, nyugodt együttműködés lehetősége minden szereplő számára.
„Hogy a globális gazdaságban a gondolkodás az észszerűség és a normalitás talajára kerüljön vissza, ahhoz szükség van az ilyen gondolatvilágot népszerűsítő, azt magáénak valló nemzetközi szervezetekre. És ilyen nemzetközi szervezet az OECD is” – mutatott rá.
Ennek kapcsán pedig kijelentette, hogy az OECD-vel folytatott szakmai együttműködés sokat segített az elmúlt években a jó és észszerű gazdaságstratégiai döntések meghozatalában Magyarországon.
„Az OECD képviseli ma a nemzetközi gazdaságban az észszerűséget és a normalitást. Az OECD jó működése segíthet abban, hogy az elkövetkezendő években a világ ne szakadjon ismét blokkokra, hanem a következő évek is az összeköttetésekről, a konnektivitásról szóljanak” – mondta.
„Ezért Magyarország támogatja az OECD erőfeszítéseit, az OECD bővítését, az OECD költségvetésének növelését, és támogatjuk személyesen a főtitkár törekvéseit is arra, hogy az OECD-t egy sikeres, még a jelenleginél sikeresebb nemzetközi szervezetté tegye” – összegzett.
Levél Ukrajnából
Az ukrán kormány által küldött válaszdokumentum nem tartalmaz semmifajta előrelépést a kárpátaljai magyar kisebbség 2015 előtti jogainak teljes körű helyreállítására vonatkozóan – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkárával közösen tartott sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva arra emlékeztetett, hogy ukrán kollégájával folytatott januári tárgyalásán is egyértelművé tette a magyar elvárásokat ez ügyben, azaz hogy vissza kell állítani a kárpátaljai kisebbség korábbi, időközben fokozatosan leépített jogait.
Ennek kapcsán tudatta, hogy átadtak egy dokumentumot, amely tizenegy pontban foglalja össze, hogy milyen döntések lennének szükségesek ehhez ukrán oldalon. „Extrát nem kérünk, csak azokat a jogokat adják vissza, amelyekkel már rendelkeztek a kárpátaljai magyarok” – fogalmazott.
„Sajnos azt kell megállapítani, hogy az ukrán kollégák által nekünk megküldött válaszdokumentum nem tartalmaz semmifajta előrelépést ezen a téren” – mutatott rá.
Szijjártó Péter ezután kitért arra is, hogy a hivatalos választ szerdán meg fogják küldeni Kijevnek.
„Nagyon remélem, hogy a jövőben el fognak mozdulni erről a dogmatikus álláspontjukról, és őszintén remélem, hogy valamifajta előrelépést fel fognak tudni mutatni a kisebbségi jogok vonatkozásában” – emelte ki.
„Mindaddig, amíg a magyar nemzeti közösség jogainak visszaadásához szükséges jogszabályok nem születnek meg Ukrajnában, addig egy felsőbb szintű találkozónak a feltételei egyszerűen nem tudnak adottak lenni” – fűzte hozzá.
