A Hősök tere ma Budapest egyik legismertebb, leglátogatottabb és legtöbbet fotózott helyszíne. Azonban azt kevesen tudják, hogy maga a tér nem is olyan régi, mint gondolnánk, és a „Hősök tere” elnevezés is csak 1932 óta hivatalos. Előtte a terület egészen más arcot mutatott: a 19. század végéig csupán egy ivókút állott az Andrássy út végén.
A nemzeti panteon helyett szoborcsoport: Zala György forradalmi ötlete
Az 1896-os millenniumi ünnepségek voltak azok, amelyek átformálták a teret. Eredetileg egy diadalív építése merült fel, de Zala György szobrász forradalmi javaslattal állt elő: inkább a magyar történelem legnagyobb hőseit jelenítsék meg egy monumentális szoborcsoport formájában. Végül a teljes művészi kivitelezést egyedül vállalta, ami már önmagában is lenyűgöző teljesítmény.
A főalak: Gábriel arkangyal és az ősi magyar vezérek
A kompozíció középpontjában Gábriel arkangyal emelkedik a magasba, kezében a kereszt és a Szent Korona, amelyek a magyar államiság jelképei. A főoszlop tövében a hét vezér látható, akik átvezették a magyarokat a Kárpát-medencébe. Ez a részlet annyira hatásos volt, hogy egyes források szerint Zala György többször átélte a kimerültség közeli állapotát a faragások során.
Politikai viharok: amikor Marx uralta a teret
1919-ben, a Tanácsköztársaság idején a kommunista vezetés nem tudott mit kezdeni a nemzeti szimbólumokkal, és a tér már-már groteszk átalakuláson ment át. Gábriel szobrát egy obeliszkkel helyettesítették, amely elé 7 méter magas Marx Károly-szobrot állítottak. A kolonnádok végfalaiba munkásszobrok és Uitz Béla kommunista tematikájú pannói kerültek. Ez az átalakított kompozíció valósággal sokkolta a budapestieket.
Zala György tragikus pillanata: a szobrok meggyalázása
A proletárdiktatúra alatt a szoborcsoport egy részét megrongálták. Zala György annyira megrendült a látványon, hogy a korabeli feljegyzések szerint öngyilkossági gondolatai voltak. Végül az állam vállalta a helyreállítási költségeket.
Mégis hősök tere lett belőle
A Tanácsköztársaság bukása után a kommunista díszleteket lebontották, és 1932-ben a tér hivatalosan is megkapta a Hősök tere nevet. Az emlékmű egyébként máig nem teljesen végleges: a XX. század közepén többször át kellett alakítani a politikai helyzetnek megfelelően, és csak a rendszerváltás után nyerte el jelenlegi formáját.
Tudtad-e?
- A Hősök terén eredetileg nem szerepelt Kossuth Lajos szobra, csak 1956 után került be.
- Az emlékmű alatt időkapszulát helyeztek el 1896-ban, amely tartalmazza a millenniumi ünnepségek dokumentumait.
- A tér a II. világháború alatt súros bombatalálatokat kapott, de a szobrok többsége épen maradt.
- A tér alatti metrómegálló a kontinens egyik legrégibb földalatti vasútjának része.
A Hősök tere tehát nemcsak díszlet vagy turisztikai attrakció, hanem történelmi időkapszula, amely visszavezeti a szemlélőt Magyarország dicső és viharos múltjába.
