forrás: MTI
A honvédség felkészült az illegális bevándorlásból fakadó további feladatokra – szögezte le a Honvéd Vezérkar főnöke. Benkő Tibor vezérezredes hozzátette, hogy békeidőszak van, semmiféle összeírás, mozgósítás nincs Magyarországon.
Az elmúlt hetekben a Magyar Honvédség az ideiglenes biztonsági határzár építése mellett a Határozott fellépés 2015 elnevezésű gyakorlat keretében intenzív felkészülést folytatott annak érdekében, hogy aktívan vegyen részt a tömeges bevándorlásból adódó válsághelyzet felszámolásában – mondta a vezérkari főnök. Benkő Tibor rámutatott arra, hogy a Határozott Fellépés 2015 nem előre tervezett, hanem soron kívüli gyakorlat, amelynek elrendeléséről szeptember 6-án döntött.
Ekkor már látható volt, hogy a tömeges migráció kezeléséhez törvényi módosításokra lesz szükség, és a tervezetek ismeretében kezdődött meg a felkészülés, hogy a katonák eredményes, hatékony munkát tudjanak végezni majd, amikor az új szabályozás életbe lép – fűzte hozzá.
Benkő Tibor elmondta: a gyakorlatot, annak ellenére, hogy rendkívüli, nem kellett a NATO-nak jelezni, mert az ország határain belül tartják. A vezérkari főnök elmondta, hogy a hadgyakorlatot a 2011-es bécsi egyezmény előírásai szerint rendezi Magyarország.
Mivel Szerbiával kétoldalú megállapodás is van, amely szigorúbb a bécsi egyezménynél, Belgrád és Budapest között megtörtént az egyeztetés a gyakorlat menetéről – tette hozzá.
A gyakorlat szeptember 9-én kezdődött, és a tervek szerint a napokban fejeződik be. Elrendelésekor két megyére terjedt ki, majd további megyéket vontak be helyszínként. A Magyar Honvédség katonái Csongrád, Bács-Kiskun, Baranya, Somogy, Zala és Vas megyében több mint húsz különböző helyszínen, több mint 570 haditechnikai eszközzel hajtották végre feladataikat. A gyakorlat végrehajtásába több mint 4300 katonát vontak be.
Benkő Tibor közölte, hogy a katonák felkészültek a honvédelmi törvény várható változásával járó új, illetve magyar területen részben új feladatokra. Ezek között említette a hibrid hadviselés sajátosságaiból adódó újszerű eljárásmódokat, a rendészeti jellegű feladatokat.
A jogszabályok alapján a katonák eddig is közreműködtek rendőrségi feladatokban, voltak közös járőrözéseik. A katonáknak nem jelent újdonságot a „tömegkezelési feladat” sem. Korábban is vettek részt ilyen gyakorlatokon, végeztek ilyen feladatokat, hiszen missziókban – például a Balkánon – ilyen helyzetekben is helyt kellett állniuk – mondta.
Benkő Tibor leszögezte: ha az Országgyűlés megszavazza a honvédelmijogszabály-módosításokat, akkor sem változik a katonák fegyverhasználati szabályozása. A katonának eddig is alapfelszerelése volt a fegyver, megvolt a fegyverhasználati joga. Semmilyen változás nem lesz abban, hogy fegyverét hogyan, mikor, milyen körülmények között használhatja – hangsúlyozta.
Elmondta: a mindennapi katonai feladatok ellátására a napokban mintegy ötszáz önkéntes tartalékos katonát hívtak be. A részleges behívást a vezérkari főnök úgy jellemezte, hogy az egyáltalán nem rendkívüli eset. A 2013-as nagy dunai árvíz elleni védekezésre több mint 1400 önkéntes tartalékost rendelt be a honvédség. Most a több mint ötezer tartalékosból csak ötszázat hívtak be – jegyezte meg. 2012. január elseje óta több mint 13 ezer behívó parancsot küldtek ki a tartalékos állománynak. Általában is több mint száz önkéntes tartalékos katona teljesít szolgálatot, valamikor egy időben 400-500-an is, ha gyakorlat van, még többen. Vagyis most nincs szó tömeges behívásról – nyomatékosította Benkő Tibor.
A vezérezredes leszögezte: „semmiféle összeírás, mozgósítás nincs”, nem tervezik a sorkatonai szolgálat visszaállítását.
Békeidőszak van, olyan válsághelyzettel, amelyet kezelni kell – tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy az önkéntes tartalékos állomány is a katonai erő része, és behívása számos országban, például az Egyesült Államokban, teljesen természetes dolog.
Benkő Tibor elmondta: a behívottak azoknak a katonáknak a munkáját veszik át a laktanyákban, akik a határokon teljesítenek szolgálatot. Ők nem rendkívüli, hanem felkészültségüknek, tudásuknak, kiképzésüknek és képességeiknek megfelelő feladatokat látnak el, elsődlegesen annál a katonai egységnél, laktanyában, ahol korábban szolgáltak. Ugyanakkor van olyan műveleti tartalékos, aki jelezte, hogy határvédelmi feladatokban szeretne részt venni. Többen már a behívók kiküldése előtt jelentkeztek, hogy jönnének segíteni – tette hozzá.
A vezérkari főnök szerint elhúzódó, hosszú folyamat lesz, mire a migrációs helyzet rendeződik. Európában a biztonságot úgy lehet megteremteni, ha van egyetértés, együttműködés ezekben a kérdésekben – szögezte le Benkő Tibor.