A Magyar Orchidea Társaság szervezésében ismét szebbnél szebb virágokban gyönyörködhettünk az Orchidea és Bromélia Kiállításon, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban, a november 13. napjával zárult 4 napos rendezvényen!
A több száz virágzó, sokszínű, illatos orchidea mellett a Cymbidium nemzetséget is bemutatták. Valamint távoli leszármazottait, a színes, nagyvirágú Cynbidium hibrideket, és sok – már lakásban is tartható és virágoztatható – kis termetű, csüngő virágzatú új nemesítéseket is.
Erről az orchidea nemzetségről maradt fenn kétezer évvel korábbról az első írásos forrás, amely bizonyítja, hogy példányait már akkor is ismerték és termesztették a Távol-Keleten.
A Cymbidiumok (magyar nevükön: csónakorchideák) nem csak cserepes virágként, hanem vágott virágként is népszerűek voltak az ókorban. A hosszú virágszárak a sok nagy, színes és illatos virággal a vázákban is sokáig nyílnak, és szépségük miatt már akkoriban is kedvelték őket.
Hírnevüket bizonyítja egy középkori monda
A japán császár felesége hosszú idő óta meddőséggel küzdött. Egy napon a kertész néhány szál Cymbidium ensifoliumot tett a vázába, amely a császári pár hálószobájában állt.
A császárné megcsodálta e szép növényt és mélyen beszippantotta finom illatát. Ettől a meddősége megszűnt, és 13 egészséges gyermeknek adott életet az évek során.
Ez csak egy szép legenda, de az írásos források tanúskodnak arról, hogy a Cymbidiumot mint gyógynövényt már a középkorban is használták különféle betegségek gyógyítására.
Mint általában minden orchideafaj, így a Cymbidiumok is a nemesség, a gazdagság és a szépség megtestesítői is voltak az elmúlt korokban.
A magyar növénykedvelő közönség először vágott virágként, átlátszó dobozkákban találkozhatott velük, a ’80-as évek során, majd később megjelentek a virágpiacokon maguk a növények is, hosszú leveleikkel és még hosszabb virágszáraikkal.
Kezdeti népszerűségüket beárnyékolta az a tulajdonságuk, hogy télen hűvös, világos helyet kedvelnek, amit a lakásokban többnyire nem lehet biztosítani számukra, így a virágzás a legtöbb esetben elmaradt.
A nemesítők több évtizedes munkájának eredményeként létrejöttek olyan új hibridek, amelyek hasonlóan szépek, illatosak és színesek, mint elődeik, de tartásuk lényegesen könnyebb.
Forrás: mezogazdasagimuzeum.hu
Képek: szeretlekmagyarorszag