Haszontalan órák. Minden egyetemista számára ismerősek azok a tantárgyak, amiket nem csak a teremben ülők 90%-nak teljesen felesleges meghallgatnia, hanem mindenkinek, mert tényleg semmi hasznuk sincs. Egy amerikai oldal összegyűjtött 7 olyan kurzust az USA legjobb jogi karairól, amik tényleg teljesen haszontalannak bizonyultak.

A kurzus neve alapján elsőnek arra gondolna az ember, hogy a munkaerőpiac igazságtalanságaival foglalkozik a tárgy, de aztán hamar kiderült, hogy valójában a Biblia értelmezésének segítségével próbálja inkább megmagyarázni a folyamatokat. A kurzus egyik pillére a „Miért engedi Isten, hogy rossz dolgok történjenek a világban?” kérdés volt. A tárgy körülbelül a középiskolai filozófiaórák színvonalát biztosította, minőségben és hasznosságban egyaránt.

Irodalom és erkölcs (Yale)

Azt még megérti az ember, hogy miért van jogászi etika az egyetemen, az is abszolút érthető, hogy sok hallgató érdeklődik a jog és irodalom kapcsolatáról, de az, hogy az irodalmi etika hogyan került be a jogi karra, máig érthetetlen. Ennél a kurzusnál az is ezerszer hatékonyabb lett volna, ha véletlenszerűen kiválasztottál volna pár etikai dilemmát (akár jogi, akár másmilyen) könyvekből, majd megbeszélted volna a barátaiddal egy sör mellett.

Yale Egyetem

Yale Egyetem amerikai magánegyetem New Haven városában, Connecticut államban. 1701-ben alapították Collegiate School néven. A Yale az USA harmadik legrégebbi felsőoktatási intézménye. Elihu Yale-ről (1649-1721) nevezték el.

Itt tanult George H. W. Bush, majd a fia, George W. Bush elnökök, valamint Bill Clinton elnök és neje Hillary ClintonGeorge Pataki kormányzó, Morris Swadesh nyelvész, a drámatagozatán pedig Meryl Streep színművész. Itt tanított Paul Wolfowitz (19701973), Grigorij Margulisz és Arthur Melvin Okun.

Híres magyarok a Yale-en

  • Havadtőy Sándor
  • Horváth Csaba (1964-?)
  • Lovász László (1993-1999) – professzor

Lovász László (Budapest1948március 9.Széchenyi-nagydíjasBolyai-nagydíjas, valamint Bolyai János alkotói díjas és Wolf-díjas magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia (és az amerikai National Academy of Science) rendes tagja. A számítógép-tudomány világhírű kutatója. 2006 és 2011 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Matematikai Intézetének igazgatója. 2014 óta a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

Szelényi Iván (Budapest1938április 17. –) Széchenyi-díjas magyar szociológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A város- és településszociológia, a kapitalizmus és a szocializmus szerkezeti problémáinak nemzetközi hírű kutatója.

Tamás Gáspár Miklós (TGM) (Kolozsvár1948november 28. –) erdélyi magyar filozófus, politikus, közíró.

Képek: Shmitra,  Ragesoss, Sage Ross, Nick Allen, Adam Inglis,

 

Az irodalom nagyjai – olvasószeminárium (Harvard)

Manapság a joghallgatók már eleve úgy érkeznek az egyetemre, hogy jóval kevesebb szépirodalmat és történelmet olvasnak, mint elődjeik. A Harvard ezt a problémát próbálta leküzdeni a fenti kurzussal. A szemeszterben Thomas Mann Varázshegy című művét elemezték a hallgatók, az oktató ezen a regényen keresztül igyekezett bevezetni a fiatalokat a szépirodalom és a történelem rejtelmeibe. Nem volt nagy meglepetés, amikor a próbálkozás zátonyra futott. Mondjuk legalább a kitartó hallgatók zsebre tehették az 1 kreditjüket érte.

A héber jog válasza a római jogra: nemzetközi kitekintés és hatásvizsgálat – olvasószeminárium (Harvard)

A kurzusleírás szerint az órán a hallgatók azzal a nyelvvel ismerkedhettek meg, aminek segítségével a héber jog meghatározta saját viszonyát a római joghoz. Az egészben az volt a legjobb, hogy a tárgy nem is a héber jogról, hanem annak nyelvéről szólt, így inkább hasonlított nyelvészeti értekezésre az óra, mint jogi kurzusra. A slusszpoént az olvasószeminárium szó jelentette, ugyanis a héber nyelvtudás alapelvárásnak számított, így nyugodtan kijelenthetjük, hogy csak Isten kiválasztottjai szerezhették meg a krediteket.

Harvard Egyetem (Harvard University) amerikai magánegyetem a Massachusetts állambeli Cambridge-ben, tagja a magas színvonaláról híres Borostyán Ligának.

  1. 1636szeptember 8-ánalapították, így ez az USAlegrégebb óta működő felsőoktatási intézménye. Eredetileg csak New College-nek hívták, később, 1639március 13-án nevezték el Harvard College-nak John Harvard papról, aki az intézmény támogatója volt, és aki a Cambridge-i Egyetemen tanult. Kezdetben a professzorok többsége is Cambridge-ből érkezett: a várost, ahol az egyetemet alapították, éppen ezért nevezték el Cambridge-nek, tisztelegve alma materük felé. A félreértések elkerülése végett a Harvardon megjelenő publikációkra (könyvek, folyóiratok, stb) a kiadási helynél Cambridge neve mellé mindig kiírják, hogy MA, utalva arra, hogy a Massachusetts államban lévő Cambridge-ben adták ki, nem a brit ősében.

Az intézményt először 1780-ban nevezték egyetemnek a massachusettsi alkotmányban.

1974 óta 19 Nobel-díjas és 15 Pulitzer-díjas dolgozott az egyetemen.

A Harvard 2011-ben a Times Higher Education világranglistájának első helyén végzett. A lista a Thomson Reuters adatai, illetve az Ipsos Media 131 országra kiterjedő felmérése és több mint 13 ezer akadémikus megkérdezésével összeállított statisztikája alapján készült el.

Jelenleg ez a világ leggazdagabb egyeteme.

Neves emberek, kik itt tanultak (.. csak pár név, a több tízezer híres emberek neveiből ):

John Harvard

Samuel Adams

Theodore Roosevelt

Tommy Lee Jones

Amartya Sen

Bill Gates

 

Magyarok, akik itt dolgoztak és tanultak:

Békésy György dolgozott itt

Békésy György (Georg von Békésy) (Budapest1899június 3. – Honolulu1972június 13.) magyar-amerikai biofizikus. 1961-ben elnyerte az orvostudományi Nobel-díjat „a belső fül, a csiga ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos felfedezéseiért”.

Neumann János az egyetem tiszteletbeli doktora

Margittai Neumann János (Neumann János LajosBudapestLipótváros1903december 28. – Washington1957február 8.) magyar matematikus.

Jakó Géza 1957–1974 között az egyetem fül-orr-gégészeti klinikájának szakorvosa volt

Jakó Géza vagy Geza J. Jako (Budapest1930augusztus 9. – Boston2015november 1.) az Amerikai Egyesült Államokban élő magyar orvos, sebész, fül- és gégegyógyász, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja (2001).

Jolesz A. Ferenc radiológia professzor

Jolesz A. Ferenc (Budapest1946április 21. – 2014december 31.idegsebészidegkutatóradiológus, a Harvard Egyetem radiológia professzora. Az Amerikai Tudományos Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Kornai János az egyetem Közgazdaságtan Tanszékének emeritus professzora

Kornai János (Budapest1928január 21.Széchenyi-díjas magyar közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A szocialista gazdasági rendszer, a nem-egyensúlyi rendszerek és a posztszocialista átmenet nemzetközileg is kiemelkedő kutatója. A Collegium Budapest egyik alapítója. A Harvard Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa.

 

Képek: Daderot., Bostonian13, Sam Lipoff, Michael Halle, Kornai János, LANL, The Nobel Foundation,

Tocqueville demokráciája Amerikában (Stanford)

Ismét egy nagyon hasznos olvasószeminárium joghallgatók részére. Természetesen a kurzus nem előadás volt, hanem gyakorlat, így a kiscsoportos foglalkozás dominált az órákon. A kurzus jogi relevanciáját mutatja, hogy a feljelentkezett hallgatók több mint fele nem is a jogi karra járt.

Stanford Egyetem (angolul Stanford University, teljes nevén Leland Stanford Junior University) magánalapítású egyetem a Kaliforniaállambeli Stanfordban, nagyjából 60 kilométerre délkeletre San FranciscótólLeland Stanford vasúti iparmágnás, USA-szenátor, utóbb Kaliforniakormányzója alapította 1885-ben. 16 éves korában tífuszban elhunyt egyetlen fiának, Leland Stanford, Jr.-nak az emlékére hozta létre a gyermeke nevét viselő intézményt.

A Stanford Egyetem a Szilícium-völgy szívében fekszik, földrajzilag és történelmileg is. Tudományos és sportélete egyaránt jelentős. Az intézethez tartozik a Stanford Linear Accelerator Center (SLAC) nevű részecskefizikai kutatóközpont.

Ismertebb munkatársak és tagok

Kenneth J. Arrow, Nobel-díjas közgazdászprofesszor

Steven Chu Nobel-díjas, fizikaprofesszor1987 és 2004 között.

Milton Friedman Nobel-emlékdíjas közgazdászprofesszor, Hoover Institute

Kálmán Rudolf Emil (1930) amerikai magyar villamosmérnök, matematikus, az MTA tagja, 1964–1971 között az egyetem oktatója

Kálmán Rudolf Emil vagy Rudolf E. Kalman (Budapest1930május 19. – Gainesville2016július 2.) amerikai magyar villamosmérnök, matematikus, a műszaki tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. Munkássága a matematikai eljárások folyamatirányítási és szabályozáselméleti alkalmazásában, az operációkutatásban jelentős, többek között a nevéhez fűződik a Kálmán-szűrőelvének kidolgozása.

Donald Knuth, a TeX megalkotója és a számítógép-tudomány úttörője, professor emeritus

Robert Laughlin, Nobel-díjas, fizikaprofesszor1989 és 2004 között

Lawrence Lessig, a szellemi tulajdonnal és az alkotmányjoggal foglalkozó professzor

John McCarthy, a mesterséges intelligencia kifejezés kiötlője, a Lisp programozási nyelv megalkotója.

Douglas Osheroff Nobel-díjas fizikaprofesszor

Martin Lewis Perl Nobel-díjas fizikaprofesszor

Charles Richter szeizmológus, a Richter-skála megalkotója

Myron Scholes Nobel-emlékdíjasdíjas közgazdászprofesszor

Paul Berg Nobel-díjas kémiaprofesszor

Pólya György matematikaprofesszor

Pólya György (George Pólya) (Budapest1887december 13. – Palo Alto1985szeptember 7.magyar matematikusfizikus és metodológus. Világhírű tudós, a heurisztika kidolgozója.

Szegő Gábor matematikaprofesszor

Szegő Gábor (Kunhegyes1895január 20. – Palo Alto1985augusztus 7.) magyar matematikus, egyetemi tanár.

Alvin E. Roth Nobel-emlékdíjas közgazdászprofesszor

 

Képek: Dirk Beyer,

Vezetői ismeretek jogászoknak (Columbia)

„A kurzus a hallgatókat megismerteti azokkal a kihívásokkal és felelősségteljes feladatokkal, amikkel akkor fognak találkozni, ha vezető pozícióba kerülnek akár az állami, akár a magánszektorban.” Csak hogy tisztázzuk, ezek a kihívások teljes mértékben megegyeznek azokkal, amikkel a nem jogász hallgatóknak kell majd megküzdeniük, ha vezető pozícióba kerülnek a munkahelyükön.

Képek: BrOnXbOmBr21, Cmcnyc.media, Meihe Chen, JSquish,

Jézus pere (New York University)

„Csak komoly szándékú hallgatóknak ajánlott. A kemény munka és a sok olvasás minimum elvárás. Ne regisztráljon csupán kíváncsiságból!” A kurzusleírás kiválóan próbálja palástolni az „ingyen kredit, be sem kell járni” tárgy kategóriáját, de azért az oktató mindent megtett annak érdekében, hogy az emberek őt komoly tudósnak könyveljék el.

Képek: Jean-Christophe BENOIST, Marilyn Cole, Su & Soe,

Az eredeti cikk az alábbiakban olvasható:

Twelve Useless Classes at Top 5 Law Schools

Useless classes. I’m not talking about the classes that are supposed to be useful but ultimately fail, I’m talking about the ones that don’t even purport to be useful. Bitter Lawyer ran a bit a while back highlighting 11 worthless classes, and I thought I’d revisit the topic, but see just how much crap I could churn up by limiting myself to only the Spring 2010 classes at the Top 5 schools.

  1. Book of Job and Injustice

Not a class about injustice in the job market, but a class on how to use the Biblical Book of Job to understand injustice in the world.  The class is basically “Why does God allow bad things to happen?” This was one of the many topics we covered in my Philosophy of Religion class in undergrad, which is precisely where it belongs.

  1. Ethics in Literature

I understand the importance of having classes in legal ethics, and why some students are interested in Law and Literature (because they’re book nerds and it looks like an easy class), but Ethics in Literature?  This class would be a thousand times more effective if you just cut out the books and discussed some of the more complex or intriguing ethical dilemmas (legal or otherwise) thought have been thought up during centuries of philosophical circle jerks.

  1. Democracy Of, By, and For the People: Reading Group

This is a class on “(1) community life, (2) self governance, and (3) accountability to the common good,” which requires students to “prepare periodic ‘one-pagers’ on mutually agreed upon topics.” Flimsy topic?  Bullshit assignments?  Sign me up!

  1. Great Books: Reading Group

“This reading group is meant to be an antidote. Nowadays, law students arrive at law school having read less and less history and literature.” So what’s Harvard’s solution to this?  Reading and discussing one “great book,” Thomas Mann’s The Magic Mountain, a book so great you’ve probably never heard of it.  At least the class is only worth one credit.  In my English Honors Seminar we read The IliadThe AeneidParadise LostTom Jones, and Moby Dick.  That’s how you make up for a lack of exposure to literature and history.  Not with a class where “[s]oft drinks, wine, cheese and so forth will be provided.”

  1. Jewish Law’s Response to Gentile Law: Internal Views of External Influences: Advanced Reading Group

Holy Moses, what a freaking waste of time.  The class will “explore the language Jewish law uses to describe its own perception of its relation to Gentile law.” It’s not even a class on Jewish law, it’s a class on the linguistics of Jewish law.  And what makes this an “advanced” reading group?  You must be able to read Hebrew to attend.  In other words: Only God’s chosen people are allowed.

  1. The Past and Future of the Left

We all know universities tend to lean liberal, and law schools are no exception.  But this class is quite literally about how students can get the party of “greater equality and empowerment” to overcome its current internal conflicts.

  1. Law and Creativity: Fiction and Nonfiction

I almost didn’t read this one, thinking it would be a class on intellectual property.  But, I’m sure glad I did.  This class is broken down into two components; in the first, students “examine and discuss creative treatments of legal and professional issues in a variety of media (including film, fiction, and nonfiction),” and in the second, they “submit their own fiction and creative nonfiction pieces for group discussion.” Basically, it’s watching A Few Good Men followed by a creative writing workshop where you’re critiqued by people with little or no creative writing background.

  1. Tocqueville’s Democracy in America

Another wonderful reading group brought to you by America’s higher education system.  This is pure discussion group, no lecture.  And to make sure it is extra useless to lawyers, enrollment is capped at 16 students, and only half of those may be from the law school.

  1. Biblical Jurisprudence

Every school seems to have these worthless Bible classes.  This one is sure to prepare you for legal practice by exploring topics such as “the meaning of wars of extermination in the biblical narrative” and “the binding of Isaac as it relates to other practices of sacrifice.” In other words, it’s a class that explores the bad stuff Jews did in the Old Testament.  Or, as Profs. Fletcher and D-Kal call it, “the OT.”

  1. Leadership for Lawyers

“This course examines the responsibilities and challenges of lawyers who occupy leadership roles in the public, private, and non-profit sectors.” Hint: It’s exactly the same as the responsibilities and challenges of non-lawyers who occupy leadership roles in the public, private, and non-profit sectors.

  1. Retribution in Criminal Law Theory & Practice

The class basically centers around one question: Should we use criminal sanctions for retribution, rehabilitation, or deterrence?  Doesn’t sound too terribly useless until the end of the course description.  “The seminar includes in its pedagogy experiments in freeing creative voice through weekly writing and theatre exercises and includes a close study of philosophy, history, psychoanalysis, novels, and plays.”

  1. The Passion of the Christ: The Trial of Jesus

“For serious learners. Tons to read and plenty of hard work. Do not enroll just for curiosity.” I think that’s code for, “This is a bullshit class, but I’m trying desperately to make people think I’m a serious academic.”

Forrás: 

Írta:

Molnár Kristóf

  1. július 25.

Képek: Wikipedia