Függőség: a fiatalok töltik el a legtöbb időt az interneten ma Magyarországon, de minden korosztályt érinthet.
A magyar internetező felnőttek 11 százaléka problémás nethasználónak számít: még nem feltétlenül internetfüggők, de nem tudnak korlátot szabni a hálón eltöltött időnek, ami életviteli problémákat okozhat – derült ki az ELTE és a Corvinus egyetem közös kutatásából. Arra is fény derült, hogy a 16 évesek 4,6 százalékánál a netes játékok okoznak hasonló gondokat.
– A pontos arányt nehéz megbecsülni, mert még a kutatók között sincs egyetértés abban, mi számít internetfüggőségnek – közölte Demetrovics Zsolt pszichológus, az ELTE Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékének vezetője.
Az is kérdéses, hogy az internetfüggőség önálló jelenség-e, vagy más gondok – például szorongás, szociális fóbia, depresszió – tünete.
Az azonban bizonyos, a netfüggőség valós probléma, sokan küzdenek azzal, hogy a hálón eltöltött túl sok idő miatt családi, munkahelyi, iskolai, kapcsolati vagy életviteli problémáik alakulnak ki.
– A fiatalok a leginkább veszélyeztetettek, de nem lehet egyetlen korosztályra szűkíteni a jelenséget – közölte a pszichológus. Bárki lehet olyan helyzetben, például egy boldogtalan házasságban, hogy a társas és az örömszerzési szükségleteit nem tudja kielégíteni más módon, ezért az internet felé fordul.
A magyarok 50 százaléka minden nap internetezik az Eurobarometer tavaly októberi felmérése szerint. Ez 10 százalékos növekedés az egy évvel korábban mérthez képest.
Ezrek szenvednek függőségben Európa szerte
Internetfüggőség
Egy másik, hét európai országra kiterjedő felmérés a tinédzserek internetfüggőségét vizsgálta. A kutatásban Görögország, Hollandia, Izland, Lengyelország, Németország, Románia és Spanyolország 14–17 éves fiataljai vettek részt, összesen több mint 13 ezren.
A vizsgálat szerint a serdülők 1,2 százaléka számít internetfüggőnek, vagyis ők azok, akik nem tudják kontrollálni az internethasználatukat. Mindez elszigeteltséghez, a társadalmi, iskolai és szabadidős tevékenységek, valamint a személyes higiénia és az egészség elhanyagolásához vezethet. Noha ez az arány nem tűnik magasnak, a fiatalok további 12,7 százaléka a kockázatos csoportba sorolható.
Demetrovics Zsolt azt mondta, nem ördögtől való, ha a szülő korlátozza, mennyi időt netezhet a gyerek. Másrészt a nevelés során arra kell törekedni, hogy más elfoglaltságok is élvezetet okozzanak a gyereknek, mert ha ez nem alakul ki, később nagyon nehéz változtatni rajta.
Magyar nethasználati szokások
A függőség kialakulásának lehetőségét jól mutatja az is, hogy a magyarok az internetről tudnának a legnehezebben lemondani a technikai vívmányok közül, az eNET tavalyi kutatása alapján.
A felnőtt internetezők 47 százaléka azt válaszolta, nem tudna a világháló nélkül élni. A sorban közvetkező mobiltelefon és tévé esetében csak 36, illetve 26 százalék volt ez az arány.
A rendszeresen internetezők 5 százaléka hétköznapokon több mint nyolc órát használja a világhálót, további 6 százalék pedig tíz óránál is hosszabb ideig ül a gép előtt. Hétvégén valamivel jobb az arány: akkor 3 és 4 százalék.
Forrás: Metropol, kép: gettyimages
