Aki magánorvost keres fel a panaszaival, az felkészül arra, hogy fizetnie kell, de az állami intézményekben nyújtott ellátást a társadalombiztosítás fedezi – legalábbis elvben.
A hálapénz mint jelenség behálózza az egészségügyet. A háziorvosnak alkalmanként háromezer, a betegszállítónak ötezer, az altatóorvosnak negyvenezer, egy gyermek születésekor a nőgyógyásznak akár több százezer forintot is adunk.
Mindezt hol kifejezett kérésre, hol esetleg szájról szájra terjedő információk alapján. Így vagy úgy, évente több milliárd forintnyi hálapénz vándorol a betegektől az orvosokhoz és egyes egészségügyi dolgozókhoz. Vélekedések szerint nem is annyira – ahogy az elnevezés eredetileg utalna rá – hálából, hanem mert a páciensek attól tartanak, hogy ha nem adnak pénzt, akkor nem is kapnak megfelelő ellátást.
Tudjuk, hogy nem bűncselekmény
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Jogtudományi Intézetének kutatócsoportja 1200 felnőtt megkérdezésével nemrégiben közvélemény-kutatást végzett azzal kapcsolatban, hogy a magyarok mennyire ismerik a büntetőjogot. A válaszadóknak el kellett dönteniük, hogy egy adott a cselekmény bűncselekmény-e, és hogy ha a jogalkotók helyében lennének, akkor azt bűncselekménynek nyilvánítanák-e.
Hollán Miklós, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa a Kossuth Rádió Napközben című magazinműsorában pénteken arról számolt be, hogy a megkérdezettek 70 százaléka tisztában volt azzal, hogy a hálapénz elfogadása nem minősül bűncselekménynek, ami „viszonylag magas szintű jogismeretet jelent ebben a tekintetben” – mondta.
A válaszadók fele pedig egyértelműen bűncselekménynek nyilvánítaná a hálapénz elfogadását, ami elég erős hajlandóságot jelent a magyar lakosság részéről ez ügyben – szögezte le Hollán Miklós.
Előre, utána? Kéri, adjuk?
Az érvényben lévő, nemrég módosult szabályozás szerint – amely a bírói gyakorlatban egyébként már működött korábban is – a hálapénz elfogadása akkor nem bűncselekmény, ha a beteg azt utólag, saját elhatározásából és a gyógyító tevékenységgel összefüggésben adja az orvosnak.
Ha viszont azt előre kéri, követeli, vagy különböző magatartásokkal utal rá, hogy igényt tart paraszolvenciára, akkor már vesztegetésről vagy annak elfogadásáról beszélhetünk – szögezte le a műsorban Kator Zoltán ügyvéd.
Ez utóbbit, vagyis a különbséget az előre és az utólag adott hálapénz jogi tényállása között az említett felmérés válaszadóinak csupán a harmada ismerte – hívta fel a figyelmet Hollán Miklós.
A MOK másképp oldaná meg
A Napközben műsorában a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke, Éger István kijelentette: a kamarának nem feladata és nem is jogosítványa, hogy egyes hálapénzadási szokásokat vizsgáljon, ezzel szemben dolga az, hogy küzdjön a hálapénz rendszere ellen minden eszközével.
Éger István szerint nem az a lényeg, hogy a jelenség helyes-e vagy sem, vagy hogy bűncselekmény-e vagy sem, a lényeg inkább az, hogy „a magyar orvosi kart és az egészségügyi munkavállalókat meg kell fizetni, a hálapénzt pedig ki kell irtani a rendszerből, meg kell tiltani” – fogalmazott.
Az elnök szerint a fizetések tekintetében ehhez az optimálisnak nevezhető állapothoz már közel állnak, legkésőbb 2022. január 1-ig ez elérhető. „Azt a hetvenéves szégyent, amit a kommunisták és a kommunista politikusok a nyakunkba vágtak 1951-ben, azt le tudjuk vetni, ez csak politikai döntés kérdése” – szögezte le.
Hollán Miklós szerint – amint azt az M1-en szombaton megfogalmazta – a hálapénz szabályozását nem is a büntetőjog, hanem az egészségügyi intézmények önszabályozása oldhatja meg a leghatékonyabban. Megfelelő önszabályozás mellett a jognak nem is lehetne jelentős szerepe a hálapénzrendszer korlátozásában, az erre vonatkozó szabályozást ugyanakkor – jelentette ki – ettől függetlenül számos részterületen pontosítani kell.
Mint az M1 hétfő délelőtti Híradójában elhangzott: a Péterfy kórház intenzív osztályának dolgozói még november elején nyilatkozatot tettek közzé, mely szerint nem fogadnak el hálapénzt, sőt, azt minden formájában visszautasítják.
Egy 2017-es felmérés szerint az orvosok több mint 95 százaléka elutasítja a hálapénzt.
forrás: Kossuth Rádió, M1, MTI
