hirmagazin 2015 05 23 063826
2015. 05. 22. – 18:43
forrás: Kossuth Rádió/Napközben

Amerikai kutatók nemrég azt állították meg, hogy a büntetés sokkal erősebben befolyásolja a felnőtt emberek viselkedését, mint a jutalmazás. Valóban így van? Büntetés vagy jutalmazás – mikor melyik a célravezetőbb? Melyikkel lehet jobban motiválni egy gyermeket? És egy felnőttet?
A gyermek személyiségfejlődését több tényező is befolyásolja, ezek között van a nevelési mód is, jutalmazással, vagy büntetéssel. Az egyensúly ugyanakkor a legfontosabb, hisz az a szülő sem jó, aki túl szigorú, és az sem, aki túlságosan engedékeny, kerülni kell a szélsőségeket. A nevelés szempontjából inkább értékelésről van szó, a jutalmazással és a büntetéssel ugyanis értékelést végez egy szülő, aminek célja, hogy tudatosítsa a gyermekben, mit lehet, és mit nem – magyarázta Makay Gábor klinikai szakpszichológus a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

Hallgassa meg!

A jutalmazás egyik típusa a verbális jutalom. Fontos azonban, hogy mindig a viselkedési formát kell dicsérni és jutalmazni, nem pedig a gyermeket. Ha tehát rendet rakott a szobájában, nem azt kell neki mondani, hogy „rendes gyerek vagy, mert rendet raktál”, hanem „örülök annak, hogy összepakoltál a szobádban” – tette hozzá.
Nonverbális jutalom a puszi, az ölelés, a mosoly, a gesztus vagy a figyelem. Verbális a dicséret, az ösztönzés. Külső pedig az osztályzatok vagy az ajándék. Utóbbit azonban nem szabad összetéveszteni a tárgyi jutalommal, amely korlátozható, visszavonható, viszont egy születésnapi ajándék örömétől nem szabad megfosztani a gyereket, csak azért, mert rossz volt.

A bántalmazás káros a személyiségfejlődésére

A büntetés célja egy nemkívánatos cselekedett korlátozása, vagy gátlása. A gyermeknek ugyanis meg kell ismernie és ki kell alakítania magában a korlátokat, ám nem fizikai cselekedettel, ugyanis sem az, sem az elhanyagolás nem büntetés, inkább bántalmazás, ami káros a személyiségfejlődésére – mutatott rá Makay Gábor.

Mindig kell alternatíva

Farkas Luca gyermek szakpszichológus szerint ráadásul nem szerencsés, ha a büntetés a neveléshez tartozik, az ugyanis nem nyújt alternatívát, egy kívánt viselkedés eléréséhez viszont mindig meg kell mutatni a gyereknek, hogy mi az, amit szeretne a szülő.

Az még nem okoz maradandó károsodást a gyermekben, ha néha hirtelen ijedségből, vagy mert veszélyes dolgot csinált, ráver a szülő a fenekére, ha viszont a testi fenyítés módszeres formában történik, az súlyos károkat tud okozni egy gyerek életében – hangsúlyozta Farkas Luca. A büntetés akkor hatékony, ha rögtön megjelenik, a gyereknek ugyanis értenie kell, hogy miért kapta azt, de fontos, hogy mindig legyen alternatíva – fűzte hozzá Makay Gábor is.

A szülőnek a szeret és a kötődés mellett rá kell hangolódnia a gyermekre, hogy megtalálja a megfelelő eszközt ehhez, és a leginkább el tudja érni, hogy a gyermek ne a jutalomért tegyen valamit, hanem alakuljon ki a belső motivációja, amikor már önmagában a teljesítmény okoz neki örömöt, nem a tárgyi jutalom – hívta fel a figyelmet a klinikai szakpszichológus.

A legfontosabb az őszinteség

Felnőttek esetében egy cégnél a jutalmazásnál, vagy a büntetésnél fontosabb az őszinteség, a problémák és a sikerek kimondása – világított rá Veres Rita, az AON Hewitt cégvezetője. A 21. századi motivációs elméletek meg is kérdőjelezik a külső jutalmazás és büntetés hasznosságát – folytatta. Adott esetben ugyanis a jutalom is kontraproduktívvá válhat, mert frusztrálhatja a munkavállalót a problémamegoldásban, így kevésbé tud kreatívan gondolkodni. Inkább a belső motivációra kell hatni, hogy még elkötelezettebbé váljon – mondta. Ennek két hatékony módja van: a közös cél hangsúlyozása, amely iránt lelkesedni lehet és a felhatalmazás megadása, így még inkább magáénak érzi a problémát, ami segíti annak megoldását – húzta alá Veres Rita.