Több megemlékezés is lesz ma a fővárosban a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapján.
Koszorúk a Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja alkalmából tartott megemlékezésén Budapesten, a Honvéd téri Gulág-emlékműnél 2019. november 24-én (Fotó: MTI/Mónus Márton)
Az Országházban délelőtt megemlékezést és nemzetközi tudományos konferenciát tartanak. A Gupvi, gulág – magyarok a szovjet lágerbirodalomban 1944/45 – 2019/20 című rendezvényen köszöntőt mond Bognár Zalán, a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társaságának elnöke. Megnyitja Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke és Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára. Nyitó előadást tart Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.
A központi megemlékezés – a kormány honlapján közzétett program szerint – délután lesz a III. kerületben a Tímár utca, Lajos utca, Goldberger Leó utca, Árpád fejedelem útja közötti parkban, a szovjet megszállás áldozatainak emlékművénél. Köszöntőt mond Menczer Erzsébet, a Szovjetunióban Volt Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetének elnöke, beszédet mond Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára.
Kora este a Magyar Nemzeti Múzeum és a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága a Ferencvárosi pályaudvaron a Málenkij robot-emlékhelynél szervez megemlékezést. Köszöntőt mond Varga Benedek, a múzeum főigazgatója. Megemlékező beszédet mond Menczer Erzsébet.
Az Országgyűlés 2012. május 21-én határozott úgy, hogy november 25. legyen a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja, mert 1953-ban ekkor léphetett ismét magyar földre azon politikai rabok első csoportja, amelynek tagjai túlélték a Gulág borzalmait.
A határozat szerint arról a mintegy 800 ezer magyarról van szó, akit 1944 őszétől hadifogolyként vagy internáltként a Szovjetunióba hurcoltak többéves kényszermunkára, illetve akit a második világháború után 5-25 esztendőre száműztek a Gulág rabtelepeire a „magyar hatóságok hathatós közreműködésével, koholt vádak alapján”.
