A gondolatok gyakori elkalandozását néhányan ugyan rossz dolognak tartják, de egy friss tanulmány szerint voltaképpen ez a fajta elmélkedés a kreativitás és az „okosság” jele lehet.
A Georgiai Technológiai Intézet (Georgia Institute of Technology) friss tanulmánya szerint a (például a) tárgyalások során el-elkalandozó gondolatok nem feltétlenül jelentenek rosszat – éppenséggel meglehet, hogy annak a jelei, hogy az „álmodozó” (vagy éppen elmélkedő) egy igen okos és kreatív személy.
„Azoknak az embereknek, akiknek hatékony az agyuk, talán túl sok az agykapacitásuk ahhoz, hogy megfékezzék az elméjüket az elkalandozástól” – mondta Eric Schumacher pszichológus, a technológiai intézet docense, aki egyben a tanulmány egy társszerzője is.
Schumacher, valamint tanítványai és kollégái több mint 100 ember agyi mintázatait figyelték meg MRI vizsgálattal, a kutatásba bevont embereknek pedig azt a feladatot adták, hogy figyeljenek öt percig egy mozdulatlan fixációs pontot. A kutatócsoport az adatok alapján azt mérte fel, hogy az agy mely részei működtek összhangban.
„Az összefüggő agyi területek betekintést engedtek nyerni számukra abba, hogy az agy mely területei dolgoznak együttesen egy ébrenléti, pihenő állapotban. Érdekes módon a kutatás arra enged következtetni, hogy ezek az azonos ilyen állapotban mért agyi mintázatok különböző kognitív képességekkel állnak összefüggésben” – mondta Christine Godwin, a Georgia Institute of Technology PhD. hallgatója.
Miután a kutatók megállapították, hogy hogyan dolgozik az agy pihenés közben, összehasonlították az adatokat a résztvevők által végzett, intellektuális és kreatív képességeket mérő tesztek eredményeivel. Emellett a kutatásba vont személyeknek arról is ki kellett tölteniük egy kérdőívet, hogy a hétköznapokban mennyire jellemző, hogy elkalandoznak a gondolataik.
Azok az emberek, akik arról számoltak be, hogy gyakorta kalandoznak el a gondolataik, jellemzően jobb eredményeket értek el az intellektuális és kreatív képességeket mérő teszteken a többiekhez képest, valamint az MRI készülékes vizsgálat során is hatékonyabb agyműködést figyeltek meg esetükben.
„Az emberek hajlamosak azt hinni, hogy a gondolatok elkalandozása valami rossz dolog. Igyekszel figyelni, de nem tudsz. Az adataink azt a felvetést támasztják alá, hogy ez nem mindig igaz. Néhány embernek hatékonyabb agya van” – vonta le a következtetést Schumacher.
A kutató szerint a nagyobb hatékonysággal működő agynak nagyobb a kapacitása a gondolkozásra, és mikor egyszerűbb feladatokat kell végeznie, az illető gondolatai elkalandozhatnak.
A tanulmány eredményei megnyithatják az utat a témában további kutatásokhoz is, amelyek során elsősorban arra kereshetik a választ, hogy a gondolatok elkalandozása mikor lehet káros, és mikor jár haszonnal.
„Fontos egyéni különbözőségeket is fontolóra kell venni, így például az egyes emberek motivációját, vagy az elszántságukat az iránt, hogy egy megadott feladatra összpontosítsanak” – jegyezte meg Godwin.
