A Föld keletkezése a Világegyetem létrejöttét követően, körülbelül 4,6 milliárd évvel ezelőtt történt1. A Naprendszer, beleértve a Földet is, egy por- és gázfelhőből alakult ki. Az anyag kb. 4,6 milliárd éve kezdett összehúzódni, forgása felgyorsult.
A középpontban kialakuló sűrű gázgömbből alakult a Nap, a kívül maradt felhőben pedig kristályos anyagok maradtak fenn és csapódtak ki a fokozatos lehűlés következtében. A Nap körüli felhő kristályos anyaga fokozatosan csomósodott előbb kis méretű égitestekké, majd nagyobb tömegű égitestekké, végül a bolygókká.
A Föld a keletkezése után forró, olvadt állapotban volt, és anyagai sűrűségüknek megfelelően gömbhéjakba rendeződtek. A Föld magjában föltehetőleg a viszonylag sűrű vas és nikkel halmozódott fel, kívül pedig a ritka, gázokból álló légkört találjuk.
A Föld története hozzávetőlegesen 4,6 milliárd évre nyúlik vissza, a protoplanetáris ködből kialakuló Földtől napjainki.
A Naprendszer:
A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott bolygórendszer, része a Tejútrendszer milliárd csillagrendszerének. A Naprendszer középpontjában a Nap található, ami egy közepes méretű csillag. A Naprendszer határa a Naptól számított 8-10 billió km (kb. 1 fényév).
A Naprendszerben a következő égitestek találhatóak:
- Belső Naprendszer: Négy kőzetbolygó (a Merkúr, a Vénusz, a Föld és a Mars)
- Külső Naprendszer: Négy óriásbolygó (a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz) és az öt törpebolygó (Ceres, Pluto, Haumea, Makemake, Eris)
- Aszteroidák: A Mars és a Jupiter között található belső aszteroidaöv, valamint a Neptunusz pályáján túl helyezkedik el a Kuiper-öv
- Üstökösök: Messzi távolból, a bolygórendszeren túlról érkeznek hozzánk, és csak a Nap közelében fényesednek fel
- Holdak: Hat bolygónak és három törpebolygónak természetes kísérői is vannak, ezeket holdaknak nevezzük
- Gyűrűk: Az óriásbolygók körül gyűrűk, gyűrűrendszerek keringenek
- Bolygóközi por: Mindenhol megtalálható Naprendszerünkben, de főként a bolygók pályasíkja közelében
A Naprendszerben a bolygókon kívül számos kisebb égitest is található. A rendszerben vannak szabadon keringő testek is, ezek az üstökösök, a kentaurok és a mindenütt jelenlévő bolygóközi por.
