Mióta a fogyatékossággal élő emberek jogaiért felelős biztosi tisztet betöltöm, szorosan nyomon követem azokat a konkrét nehézségeket, amelyekkel ezek az emberek szembesülnek társadalmi és munkahelyi környezetükben.
Foglalkoztatási rátájuk a lakosság többi részéhez képest 23,6 százalékos elmaradást mutat. Az enyhe vagy súlyos korlátozottsággal élő európai polgárok kitettsége a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázatának 30 százalékos; ez jóval meghaladja az uniós átlagot.
A fogyatékossággal élőkkel történt találkozóim és beszélgetéseim során azt is láttam, hogy a digitális eszközök és alkalmazások milyen nagyszerű lehetőségeket kínálnak a társadalmi életben való részvételük előmozdítására. A technológia megváltoztatja életvitelünket és munkamódszereinket.
Az Európai Unióban 2020-ra várhatóan 120 millió ember él majd olyan károsodással, amely korlátozza bizonyos termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférését. E termékek és szolgáltatások közül sokat nem alakítottak még át megfelelően olyan embereknek, akik nem tudnak például billentyűzetet használni vagy egy animációs filmet megnézni.
Ahhoz, hogy a digitalizálás valóban új irányt adjon a fogyatékos, idős, vagy más – akár ideiglenesen – korlátozott funkcióképességgel élő emberek társadalmi befogadásának, meg kell teremtenünk a megfelelő üzleti környezetet a vállalkozásoknak, hogy termékeiket és szolgáltatásaikat mindenkinek hozzáférhetővé tehessék.
Ezért a mai napon – a fogyatékossággal élők világnapja alkalmából – erőfeszítéseink jobb összehangolása és a belső piacon a hozzáférhető termékek és szolgáltatások szabad mozgásának lehetővé tétele érdekében új uniós szabályozás megalkotására teszek javaslatot.
Javaslatom a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményre épül, amely az unióban 2011-ben lépett hatályba.
A termékek, szolgáltatások és épületek akadálymentes hozzáférhetőségének megvalósítása közös elkötelezettségük – mind az unió, mind a 28 tagállam részéről.
A tagállamok már elkezdték az egyezmény végrehajtását, de számos esetben különböző módon. Például az 1,25 méteres magasságban elhelyezett kijelzővel rendelkező bankjegykiadó automata Franciaországban, Írországban és az Egyesült Királyságban hozzáférhetőnek minősül, míg Hollandiában, Németországban és Spanyolországban nem.
Javaslatunk célja az, hogy bizonyos kulcsfontosságú termékekhez és szolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáférésre vonatkozóan közös európai követelmények legyenek. Ilyen termékek és szolgáltatások többek között a számítógépek, a jegykiadó automaták, az okostelefonok, a televíziós készülékek, a banki szolgáltatások. Ezek az európai követelmények kijelölik, hogy a termékek és szolgáltatások mely elemeinek kell hozzáférhetőknek lenniük.
A mai javaslat konkrét módon illusztrálja, hogy az Európai Unió a belső piac működésének javítása által miként idézhet elő valódi változást az emberek mindennapjaiban. Az egyértelmű és egységes szabályok révén ösztönözhetjük a versenyképességet, és a termékeket és szolgáltatásokat alacsonyabb árakon juttathatjuk el azokhoz, akiknek szükségük van rájuk.
Mindezek révén a javaslat a belső piacot az innováció és a társadalmi befogadás szolgálatába állítja.
Forrás: metropol
