Gyakori kérdés, hogy a foglalkoztatónak van-e bármilyen bejelentési kötelezettsége, ha a foglalkoztatott személy túllépi a rá vonatkozó kereseti korlátot?

Elvben nincs teendője, de a gyakorlatban munkáltatói és foglalkoztatotti érdekből mégis figyelni kell erre a szempontra.

A válaszunk a bevezetőben feltett kérdésre (legyen szó korhatárt be nem töltött nyugdíjasról, korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyről, vagy rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátásban részesülő megváltozott munkaképességű személyről) egyértelmű nem. Annál is inkább, mert a kereseti korlát számítása során valamennyi jogviszonyból származó jövedelmet figyelembe kell venni, miközben az egyes foglalkoztatóknak nem lehet információja a biztosított másutt szerzett jövedelméről.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 97. § (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a nyugellátásban részesülő személy tizenöt napon belül köteles bejelenteni a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra jogosultságát vagy a nyugellátás folyósítását érinti. Ez az előírás tehát a nyugdíjast, illetve a korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülő személy számára írja elő a bejelentési kötelezettséget, ha a kereseti korlátot estelegesen túllépi.

A nyugellátásban részesülők közül kereseti korlát csak a korhatárt be nem töltött nyugdíjast érintheti a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyából (tehát az Mt. szerinti munkaviszonyából nem!), vagy kiegészítő tevékenységű egyéni vagy társas vállalkozói jogviszonyából származó jövedelme tekintetében.

adozona, Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő