Messze nem csupán a közösülést rendeli büntetni a törvény – mondta ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az Origónak adott interjúban a 15 éves fiú szeretőjével dicsekvő óbudai tanár ügyével kapcsolatban.
A Századvég Alapítvány jogi szakértője szerint a büntetőjogi felelősség megállapításához a bíróságnak két elemet kell vizsgálnia, és az eset konkrétumaival összefüggésben értékelnie: a gyermekkel szemben mennyiben állt fenn hatalmi vagy egyéb befolyási helyzet, illetve megvalósult-e az ezzel való visszaélés. A szakértő arról is beszélt, hogy börtönbe kerülhet-e Bite Zsolt, és vajon mi az oka, hogy az iskola kérése ellenére sem távolította el káros videóit a homoszexuális viszonyaival dicsekvő tanár.
Indulhat büntetőeljárás Bite Zsolt ellen?
Az ilyen eljárás a büntetőjogi felelősségre vonásra irányuló folyamatot jelenti, és a büntetőjog szabályai ehhez kapcsolódóan – elsődlegesen – meghatározzák azt, hogy mely cselekmény tekinthető bűncselekménynek. Büntetőeljárás tehát a bűncselekmény elkövetésének gyanúja esetén indulhat. Az ügy ugyanakkor rávilágít arra, hogy milyen komoly tétje is van annak, hogy a magyar gyermekvédelmi törvényt, vagyis annak létjogosultságát elszántan védeni kell, és nemcsak az uniós intézmények nyomásával szemben.
A BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉG MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ A BÍRÓSÁGNAK KÉT ELEMET KELL VIZSGÁLNIA ÉS AZ ESET KONKRÉTUMAIVAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN ÉRTÉKELNIE: A GYERMEKKEL SZEMBEN MENNYIBEN ÁLLT FENN HATALMI VAGY EGYÉB BEFOLYÁSI HELYZET, ILLETVE MEGVALÓSULT-E AZ EZZEL VALÓ VISSZAÉLÉS.
Az iskola kérte tőle a videók eltávolítását, amit ő megtagadott, mondván ez sértené a szólás- és önkifejezési szabadságát. Ez valóban így van? Megtehette Bite Zsolt, hogy nem távolította el a káros, korhatáros tartalmakat?
TÖBB LÁTOGATÓT SZERETNE A GOOGLE KERESŐBŐL?
A Kulcsszo.hu csapata gyors segítséget tud adni, hogy a helyezései a keresőben pozitívan változzanak és több megrendelője legyen.
Általánosságban elmondható, hogy aki valóban ilyet tesz, az a közerkölccsel, a társadalomban általánosan elfogadott viselkedési normákkal és a pedagógiai etikával sem összeegyeztethető. Az iskola vezetőségének kérése ilyen eseteknél teljesen indokolt, és a gyermekek védelme érdekében arányosnak tűnik. Ilyen eseteknél az is elmondható, hogy
A TANÁRI, KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONNYAL TÖBBNYIRE NEM FÉR ÖSSZE AZ ILYEN MAGATARTÁS, ÉS ÁLTALÁBAN – ERRE VONATKOZÓAN – A MUNKASZERZŐDÉSEK IS TARTALMAZNAK RENDELKEZÉSEKET.
Amennyiben mégis megtörténik egy ilyen eset, akkor az az általános erkölcsi normákon, büntetőjogi aspektusokon túl
A MUNKAJOGI KÖTELEZETTSÉGSZEGÉS PROBLÉMÁJÁT IS FELVETHETI.
Megjegyzendő, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar Etikai Kódex 36. pontja rögzíti, hogy
a pedagógus növendékeivel, tanítványaival való kapcsolatait a mindenkori szerephatárokon belül alakítsa ki.
Mi most az ügy hatására a társadalom elvárása, illetve volt már hasonló horderejű, ekkora sajtó- és közvéleményre számot tartó ügy Magyarországon?
A kiskorúakkal szembeni visszaélésekhez kapcsolódó ügyekkel összefüggésben is az látszik, hogy
A TÁRSADALOM TÚLNYOMÓ TÖBBSÉGE MÉLYSÉGESEN ELÍTÉLI, ÉS A KÖZVÉLEMÉNY EGY RÉSZE AKÁR AKTÍVAN FEL IS EMELI A HANGJÁT AZ EFFÉLE DEVIÁNS, KÖZERKÖLCSÖT SÉRTŐ CSELEKMÉNYEKKEL SZEMBEN.
Egyértelmű a társadalmi elvárás arra, hogy az állam határozottan és szigorúan lépjen fel minden ilyen esetben, és védje meg egyik legfontosabb közös erőforrásunkat, a fiatalok testi és lelki egészségét.