A szupercellákat a falfelhőkről lehet felismerni, forgó rotációs mozgást végeznek, gyakran kísérik viharos erejű széllökések és jégesők – magyarázta az InfoRádiónak nyilatkozó Simon Gergő, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa.
A szupercella röviden: egy nagyra nőtt zivatarfelhő, ami forgó mozgást végez és a felhőtetője akár 10-12 kilométeres magasságba is felnyúlhat, különös ismertetőjele igen látványos, nevezetesen a peremfelhő, illetve falfelhő – fejtette ki az InfoRádiónak Simon Gergő. Látványa meglehetősen félelmetes, mintha egy „hatalmas űrhajóra hajazó képződmény” lenne.
Forgórotációs mozgást végez, és igen erőteljes feláramlás történik benne, ennek hatására
a szupercellákat gyakran kísérik viharos erejű, károkozó széllökések, illetve nagy szemű jégeső, amihez felhőszakadás is párosul,
vagyis nagyon rövid idő alatt 20-30, esetleg 50 milliméternyi csapadék is lezúdulhat – tette hozzá az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa.
A szupercellák a medárdi időszakot követően szinte napról napra váltották egymást Magyarország felett. Kezdetben egycellás zivatarként indult a fejlődésük, majd a zivatarfelhők álltak össze, és miután a légkörben igen kedvező peremfeltételek voltak, ennek hatására nagy kiterjedésű szupercellákká tudtak fejlődni – magyarázta a szakember, megemlítve, ezek méretük nagyságától függően is megkülönböztethetőek, egyéb jellemzőjük azonban ugyanaz.
Simon Gergő kiemelte: a szupercellák kialakulásának alapját képezi a légkörben meglévő potenciális energia, ami gyakorlatilag a napsugárzás és az apró felhőrészecskéknek a feláramlásából jön létre. Amikor ez az úgynevezett konvektív energia összpontosul, lásd az elmúlt napok időjárása, amely során meleg, nedves levegő töltötte ki a Kárpát-medencét, nagy labilitási indexet okozva, megnő az esély a szupercellák kialakulására. Mindemellett a szélnyírás, vagyis a szél magassággal történő változása is kedvezően hatott ezen nagy léptékű képződmények kialakulására, amit korábban Kazincbarcikán vagy épp a hétvégén a fővárosban lehetett tapasztalni – tette hozzá.
Mindemellett a Kárpát-medencében jelenleg egy úgynevezett
bárikus mocsárhelyzet is van, ami azt feltételezi, hogy szinte bárhol és bármikor kialakulhatnak záporok és zivatarok
– jegyezte meg Simon Gergő.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa szerint az elkövetkezendő napokban is előfordulhatnak hasonló időjárási körülmények, igaz, a keddi napot leszámítva az előttünk állók 2-3 napban nem valószínű hevesebb esemény, miután már nincs annyi energia a légkörben, mint az elmúlt napokban. Most is érdemes azonban az eget figyelni – tette hozzá végezetül –, miután úgynevezett tubák alakulhatnak ki, amik szintén nagyon látványos légköri jelenségnek tekinthetők.
Kapcsolódó hang
