Mi történne, ha egy fekete lyuk a Naprendszerünkbe vándorolna?
A fekete lyukak nem „kozmikus porszívók”, de mi történne, ha mégis betévedne a naprendszerünkbe?
A fekete lyukak hatalmasak, többnyire láthatatlanok, és olyan erősek, hogy még a fény sem tud kiszabadulni belőlük. Tehát mi történne, ha egy ilyen objektum belépne a Naprendszerünkbe?
Ez sok tényezőtől függ, többek között a fekete lyuk méretétől és távolságától – mondták szakértők a Live Science-nek. De sok forgatókönyv esetén nem sok történne." Önmagukban nem pusztítóak" - mondta Karina Voggel, a franciaországi Strasbourg Csillagászati Adatközpont posztdoktori kutatója a Live Science-nek. "Csak tömeg. Nagyon összenyomott tömeg, de tömeg. Ez nem egy kozmikus porszívó."
Ha egy fekete lyuk mégis bevándorol a Naprendszerünkbe, a legnagyobb hatás a gravitáció lenne. És ezek a hatások a fekete lyuk tömegétől függnének.
"A fekete lyukak, amelyek létezésében biztosak vagyunk, mind sokkal nagyobb tömegűek, mint a Nap" - mondta Robert McNees, a Chicagói Loyola Egyetem fizika professzora a Live Science-nek. "És a nap gravitációja uralja a testek viselkedését a Naprendszerben egészen hatalmas távolságokig, és így bármi, ami hatalmasabb, mint a Naprendszernél sokkal nagyobb léptékeken a szomszédságunkba vándorló nap, észrevehető hatásokkal járna."
Az általunk ismert fekete lyukak vagy csillagtömegű fekete lyukak – azaz olyan fekete lyukak, amelyek tömege a Nap tömegének néhány-százszorosa – vagy szupermasszív fekete lyukak, amelyek tömege 100 000-milliárdszorosa a Nap tömegének. és általában a galaxisok középpontjában találhatók. De vannak más lehetőségek is.
Például lehetséges lehet mini fekete lyukak létrehozása egy részecskegyorsítóban. Ezek egy grammtól az ember tömegéig terjednek, és mikroszkopikus méretűek lennének. "Semmi sem történne, ha ez csak úgy elhaladna, még akkor sem, ha közvetlenül az arcom előtt menne el, mert kevesebb, mint egy másodperc alatt elpárolognak" - mondta Voggel.
Aztán ott vannak az ősfekete lyukak, amelyek tömeg- és sűrűségingadozások eredményeként jöhettek létre a nagyon korai univerzumban.
"Nem teljesen kizárt, hogy a világegyetemben olyan ősi fekete lyukak lebeghetnek, amelyek tömege a Föld néhány tömegéhez hasonlítható" - mondta McNees. "És valaminek, ami néhány Földtömeg, nem lenne olyan drasztikus gravitációs hatása, mint egy asztrofizikai fekete lyuknak, ha belépne a Naprendszerünkbe."
Egyes csillagászok még azt is fontolgatták, hogy a Kilences bolygó, egy hipotetikus bolygó a Naprendszerben messze van, és amely felelős lehet az ismert bolygóink keringési szabálytalanságaiért, lehet-e „bébi” fekete lyuk a tömegtartományban ősfekete lyuk.
De ha figyelembe vesszük, hogy ez az objektum, ha létezik, csak apró szabálytalanságokat okoz a Naprendszer bolygóin, egy ősi fekete lyuknak messze a Naprendszerben nem lenne túl nagy hatása.
Ha azonban egy csillagtömegű vagy nagyobb fekete lyuk átsüvít a Naprendszerünkön, az katasztrófát jelenthet, attól függően, hogy milyen közel és milyen gyors volt. Ha áthaladna az Oort-felhőn – a Naprendszer legtávolabbi részén –, megzavarhatja az ott keringő üstökösöket és aszteroidákat, és saját bolygónk felé tarthatja őket – mondta a szakember.
Ha a fekete lyuk egy kicsit közelebb kerülne – mondjuk 100 csillagászati egységgel, vagy éppen a Plútó pályáján túl –, akkor megváltoztathatja az Uránusz, a Neptunusz és a Plútó pályáját. "De valószínűleg a Földet még nem nagyon érinti" - mondta Voggel.
Csak ha a fekete lyuk áthaladt az Uránusz és a Plútó pályája között, akkor a Föld érezni kezdte a hatását. "Ha az Uránusz és a Plútó nagyon közel haladnának el mellettük, akkor dinamikusan annyira vonzza őket a fekete lyuk, hogy most a fekete lyuk körül keringenek" - mondta Voggel. És most a pályánk megváltozna."
Ez megváltoztathatja évszakainkat, jégkorszakba sodorhat minket, vagy annyira megemelheti a hőmérsékletet, hogy a Földön kihalt az élet.
Ha a fekete lyuk elhaladna a Szaturnusz pályáján, valószínűleg kikerülne a lakható zónából, ahol folyékony víz létezhet. Ha elhaladna a Jupiter pályáján, akkor éreznénk az árapály hatását, amikor a Föld elkezdi keringeni a fekete lyukat.
"Ha még közelebb jönne hozzánk és a Marshoz, vagy valami ilyesmi, akkor esetleg .." - mondta Voggel. "Az árapály-hatások felmelegítenék. Magmája lenne, az óceánok elpárolognának; élet biztosan nem lehetséges többé."
De mind Voggel, mind McNees szerint ezek a forgatókönyvek rendkívül valószínűtlenek. "Aggódunk amiatt, hogy időnként aszteroidák érik a Földet, de ez azért van, mert rengeteg ilyen van" - mondta McNees. "Tehát annak ellenére, hogy az egyes egyének esélyei meglehetősen kicsik, a Naprendszert csak borsozzák."
A fekete lyukak sokkal ritkábban fordulnak elő az univerzumban, és kicsi annak az esélye, hogy akár csak egyszer is áthaladjon a Naprendszeren – még kevésbé, hogy valamibe ütközzen. – Nyilván lehetne belőle nyári kasszasikert csinálni - véli a szakember..