A faji kérdés már az Európai Unió legfelsőbb szintjéig is elért.

Miközben Margarítisz Szkínász, az európai életmód előmozdításáért felelős uniós biztos azt mondta, a testület harcolni fog azért, hogy javuljon a faji sokszínűség az uniós testületekben, Tóth Norbert, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója rámutat: az Európában élő és jelentősnek mondható kisebbségek ügyeire nem fordítottak elegendő figyelmet.

Az Európai Parlament (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)

Az Egyesült Államokban szinte mindennapossá váltak az erőszakos cselekvések, megmozdulások. A tüntetéssorozat azután kezdődött, hogy rendőri igazoltatás közben meghalt egy afroamerikai férfi. A tüntetéssorozat azóta Nyugat-Európa nagyvárosaira is átterjedt. A sokszor szélsőbaloldali tiltakozások gyakran elfajulnak, a tüntetők a rendőröket is megtámadják.

A faji kérdés már az Európai Unió legfelsőbb szintjéig is elért. Margarítisz Szkínász, az európai életmód előmozdításáért felelős uniós biztos azt mondta, a testület harcolni fog azért, hogy javuljon a faji sokszínűség az uniós testületekben.

Szkínász: Az Európai Unió kevesebb, értéktelenebb lenne a migránsok hozzájárulása nélkül

Margarítisz Szkínász azt is megemlítette a migrációs kérdés kapcsán, hogy bár sok országban valóban komoly terheket jelentenek a migrációs folyamatok, ennek ellenére az Európai Unió kevesebb, értéktelenebb lenne a migráció, illetve a migránsok hozzájárulása nélkül.

Illegális bevándorlók Szarajevó egyik elővárosa, Blazuj egykori laktanyájában. (Fotó: MTI/EPA/Fehim Demir)

Halkó Petra, a Századvég nemzetközi elemzője az M1 Unió 27 című műsorában viszont elmondta, hogy az európai képviselőknek alig öt százaléka olyan képviselő, aki nem európai hátterű.

Párkányi: A pozitív diszkrimináció is diszkrimináció

Az uniós biztos a baloldali, állami tulajdonú France 24-es hírcsatornán beszélt a faji kérdésről. Azt mondta, az európai uniós biztosok kiválasztásánál

a versenyalapú rendszer megnehezíti, hogy az etnikai csoportok demográfiai arányukkal azonos képviselettel legyenek jelen az uniós intézményekben.

A szakértő szerint azonban ez a törekvés ugyanúgy diszkriminatív lehet.

Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője hangsúlyozta, a bőrszín alapján kinyilvánított pozitív diszkrimináció is diszkrimináció. Hozzátette, az Európai Parlament egyik, közszolgákat tömörítő szakszervezete körlevelet küldött a képviselőknek és az Európai Parlament elnökének is eljuttatta, melyben jelzi, nem ért egyet azzal a tendeniával, hogy az európai parlamenti képviselők és az ott dolgozók 97 százaléka fehér bőrű.

Nem fordítanak kellő figyelmet a kisebbségek ügyeire

Tóth Norbert, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója szerint visszás az uniós biztos nyilatkozata, mert úgy akarják a faji sokszínűséget megvalósítani, hogy az Európában élő és jelentősnek mondható kisebbségek ügyeire nem fordítottak elegendő figyelmet. Ráadásul az Európai Uniónak színvaknak kellene maradnia. Az ismertetett törekvés pedig már a liberalizmuson is túlmutat.

Tóth Norbert szerint ez már inkább szélsőbaloldali, neomarxista vonulat. Hozzátette, Margarítisz Szkínász arra hivatkozik, hogy az Európai Unió és Európa területén komoly hagyományai vannak a kisebbségek védelmének. Ha ez így van, akkor

az Európai Unió miért nem tesz erőfeszítéseket annak érdekében, hogy segítse a nemzeti kisebbségek törekvéseit,

miért nem képviseli a romániai magyarok, a franciaországi bretonok vagy a katalánok érdekeit?

Már 2017-ben is „túl fehérnek” tartották az uniót

Szkínász felvetése nem új az Európai Unióban. Korábban, a szintén görög Dimitrisz Avramopulosz, egykori migrációügyi biztos fogalmazott meg hasonló gondolatokat.

Halkó Petra elmondta, Avramopulosz már 2017-ben is úgy nyilatkozott, hogy „túl fehérnek” tartja az Európai Uniót.

Szorgalmazta egy olyan struktúra kidolgozását, amely természetes és elfogadott folyamattá tenné a közel-keleti, illetve az afrikai térségből a bevándorlást az Európai Unióba.

Margarítisz Szkínász az interjúban beszélt az illegális migrációval kapcsolatos kérdésekről is. Szerinte érthetetlen lenne egy olyan helyzet, amelyben nincs egységes migrációs és menekültügyi stratégiája az Európai Uniónak. Azt ugyanakkor nem árulta el, hogy szerepel-e a tervek között a migránsok automatikus elosztási rendszere. Az Európai Bizottság várhatóan júliusban közzéteszi az iránymutatásait. Sajtóhírek szerint nem lenne kötelező a migránsok átvétele, de a részletek egyelőre nem ismertek.

A címlapfotó illusztráció. 

M1 / Hirmagazin.eu

ElőzőFair Play-díjat kapott a Fradi
Következő„Kockára teszik” a magyar dinnye sorsát
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: [email protected]. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza