A Facebook által bevezetni tervezett kriptodeviza, a Libra globális pénzügyi rendszerre gyakorolt hatásával foglalkoznak majd a hét vezető iparosodott ország, a G7-ek pénzügyminiszterei és jegybanki vezetői szerdán kezdődő kétnapos találkozójukon Franciaországban.
A G7-ek pénzügyi vezetői a Párizstól északra fekvő Chantilly városban a héten megrendezésre kerülő találkozójukon megvitatják majd a globális társasági adóztatási rendszer megreformálásának lehetőségeit is annak szem előtt tartásával, hogyan lehetne az adóparadicsomok által kínált kibúvókat előszeretettel kiaknázó olyan nemzetközi nagyvállalatokat is arányos teherviselésre kényszeríteni, mint a Google, az Amazon.com, a Facebook és az Apple.
A találkozó fő témája azonban a Facebook Inc. által a múlt hónapban bejelentett, informatikai blokklánc-technológiát alkalmazó nemzetközi fizetési rendszerben rejlő pénzügyi kockázatok felmérése lesz.
A Libra két szempontból is kiemelkedik a már használatban lévő kriptodevizák sorából. Egyrészt a rendszer puszta mérete folytán, mivel a Facebook 2,7 milliárdos felhasználói bázisa a világ lakosságának harmadát öleli fel. Másrészt azért, mert a tervek szerint a vezető devizák kosarához rögzített „garantált” árfolyamú, úgynevezett „stablecoin” virtuális devizaként fog működni.
A Libra tehát puszta mérete és árfolyamának számos nemzeti devizához való kötöttsége miatt hatással lehet a meglévő globális pénzügyi rendszer működésére és stabilitására is.
Az Egyesült Államok jegybankjának a szerepét betöltő Federal Reserve, a Fed elnöke Jerome Powellpéldául már korábbi nyilatkozataiban is a „legmagasabb szintű felügyeleti” vizsgálat szükségessége mellett kardoskodott a Libra bevezetése engedélyezésének feltételeként.
„Miközben a projekt kezdeményezői olyan közhasznú előnyökre helyezik a hangsúlyt, mint például a fizetési szolgáltatások kiterjesztése a világ népességének széles köreire, súlyos aggályok merülhetnek fel a rendszer biztonságával szemben pénzmosási, terrorizmus-finanszírozási és egyéb más szempontokból is” – fogalmazott.
„A nyilvánosság előtt a legnagyobb alapossággal kell mérlegelnünk mindezeket az aggályokat mielőtt tovább léphetnénk az ügyben” – tette hozzá.
Hasonló véleményen van Haruhiko Kuroda, a japán jegybank kormányzója is. „Tüzetesen meg kell vizsgálnunk milyen mértékben lesz majd képes a Libra elnyerni a közvélemény bizalmát, milyen hatással lesz a devizapiacokon az árfolyamok alakulására és a pénzügyi rendszer stabilitására” – mondta.