Magyarország leggazdagabb élővilágú nemzeti parkjainak egyike. 1997-ben alakították a korábbi pilisi és börzsönyi tájvédelmi körzetekhez kapcsolva az Ipoly érintett szakaszát és ártereit. Működési területe kiterjed Budapestre, Pest, Komárom-Esztergom és Fejér megyére. Igazgatósága Budapesten a Jókai-kertben van, de székhelye Esztergom.
Számos állat- és növényfaj csak itt él Magyarországon. A ritka, kipusztulófélben lévő fajok mentésére több programot kezdtek el.
Földrajzi tájegységei
A nemzeti park két nagy hegyvidéke a Börzsöny és a Dunazug-hegység északkeleti része:
Visegrádi-hegység,
Pilis,
Budai-hegység.
A hegyvidékeket a Dunakanyar választja el egymástól.
A nemzeti parkhoz tartozik még a Középső- és az Alsó Ipoly-völgy egy-egy szakasza is:
Középső Ipoly-völgy:
Balassagyarmat,
Patak,
Dejtár,
Ipolyvece,
Drégelypalánk,
Hont;
Alsó Ipoly-völgy:
Ipolydamásd,
Szob.
A nemzeti park jellegzetességei
Felszíne
A Nemzeti Park Igazgatóságának Esztergom-kertvárosi épülete a tanösvény közelében
A Duna–Ipoly Nemzeti Park térségének egyedi sajátossága a három nagy tájképi egység: a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása.
A Börzsönyben 1978-ban alakították ki a tájvédelmi körzetet. A hegység vulkáni tevékenység eredménye; legmagasabb csúcsai egy 12 km hosszú gerincen helyezkednek el. Legmagasabb pontja a Csóványos (938 m). A hegység 300–350 forrása bővizű patakokat táplál. A Pilis karbonátos kőzetekből épül föl. Jellemzőek rá a meredek, kopár mészkő- és dolomitlejtők. A hegység mintegy 200 karsztos barlangot rejt magában.
A Visegrádi-hegység andezitvulkáni eredetű; geológiailag nem különül el a Börzsönytől, ezért a geológusok az Északi-középhegység részének tekintik. A keményebb lávakőzetek jobban ellenállnak az időjárásnak, mint a vulkáni tufa, amiben az erózió mély szurdokvölgyeket:
Holdvilág-árok,
Salabasina-árok,
Rám-szakadék
alakított ki.
Növényzete
Havasalji rózsa
A nemzeti park növényzete sokszínű és átmeneti jellegű. A Börzsöny az Alföld és a magasabb területek határán található, így sok növény elterjedési határa. A szirti páfrány, havasalji rózsa és a gímpáfrány ritkán fordul elő, a kosbor- és nősziromfajok gyakoriak. A Pilis érdekessége a medvehagyma, a budai nyúlfarkfű és a magyarföldi husáng. Az Ipoly árterének rétjein él a réti iszalag. A Szentendrei-sziget aljnövényzetében előfordul a védett piros madársisak.
Searchtool right.svg Bővebben: A Dunakanyar növényzete
Állatvilága
Pirregő tücsök
Sárgahasú unka
Foltos szalamandra
Lábatlan gyík
Állatvilága igen gazdag és változatos.
A Középső Ipoly-völgyben él a bennszülött magyar tavaszi fésűs bagolylepke (Dioszeghyana schmidtii). A tiszta vizű folyókban, a parthoz közel tömegesen élnek a
kérészek,
álkérészek,
tegzesek,
bolharákok.
A Dunakanyarban ritka csigafajok élnek, mint a bödöncsiga és a rajzos csiga.
Ritkább halfajok:
a legértékesebb faj a petényi márna;
főképp a Középső Ipoly-völgyben él a selymes durbincs;
a Börzsöny tiszta vizű patakjaiban a sebes pisztráng;
A lassabban folyó vizekben sok a ritkább hal:
magyar bucó
német bucó
halványfoltú küllő
homoki küllő
és minden csíkfaj, köztük a ritka balkáni csík
Ritkább kétéltűek (a vizek mentén):
sárgahasú unka,
levelibéka,
foltos szalamandra (főleg a mélyebb tócsák környékén él; leginkább eső után merészkedik elő).
A hüllők közül:
szintén a vizek mentén él a mocsári teknős;
többnyire a patakokhoz közel a törékeny gyík.
Kiemelkedő jelentőségű madárfajok:
kerecsensólyom,
parlagi sas,
kígyá
szölyv,
haris.
A Börzsöny erdeiben él a védett:
fehérhátú fakopáncs és
vízirigó.
A mocsarakban és nádasokban költ:
böjti réce
tőkés réce
A barlangok denevéreknek adnak otthont:
kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros),
közönséges denevér.
A háborítatlan erdőkben hiúz, a vizek mentén vidra tűnik fel. Sok a kis termetű rovarevő:
erdei cickány,
törpe cickány,
közönséges vízicickány,
Forrás: wikipedia; Kép: Google;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu